Azt meg nem nagyon értem, hogy ha valaki megjelenik akármilyen ötlettel a fórumon, miért esnek neki annyian, mielőtt bármit is tudnának az elképzeléseiről...
Oké, nekem is eszembe jutott az 50%-os találati arányról szeretett anyósom valószínűségszámítás értelmezése: "vagy bejön, vagy nem".
Most ezzel ti sem tudnátok vitatkozni, mert igaza van!
(ezt Puhl Sanyi is többször megerősítette szakkommentátorként: "50:50" neki minden háromesélyes meccs.)
Én nagyon szívesen megpróbálom megkeresni bármely elmélet gyengéjét, de abból sem én, sem mások nem tanulnak, ha kijelentjük egy számunkra ismeretlen stratégiáról, hogy ilyen pedig nem létezhet!
Szintén anyósomat kell idéznem, aki egyszer hallotta, amint a páromnak egy sikeres trédelésemről számoltam be és mondtam, hogy már biztosan nyertünk néhány ezer forintot.
Ő meg közölte, hogy olyan nincsen!
Egész komolyan elbizonytalanodtam akkor...
Vagy szerintetek egy offline tippmixező tud egyáltalán az arbitrázs létezéséről? A lay-elésről?
Pedig minden nap végignézi a tétlapot, nézi a meccseket, böngészi a tabellákat, azaz sokat foglalkozik a sportfogadással.
És még lehet nyereséges is.
De találkoztam már máshol olyan fórumozóval is, aki állította, hogy mivel az irodák mindig nyernek, a fogadók ezért csak veszíthetnek és egyébként ha nincs is így, akkor sem fizetik ki a nyereményt.
Tegye fel a kezét, aki ismer ellenpéldát!
Biztosan ott van a sportfogadásban rejlő lehetőségek határa, ahol azt éppen mi látjuk?
Az, amit ismeretlen dolgokról gondolunk, igazából a saját korlátainkat tükrözi.
Nekem minden elmélet és stratégia érdekes, mert ha (számomra) használhatatlan is, megmutat valamit arról, hol keresi más az irodák megverésének lehetőségét.
És ebből azért többet lehet tanulni, mint egy - néha tényleg jóleső - fikázásból.
