A huszadik a huszonegyedik század olimpiája Hat versenyszámban szerepel magyar sportoló a torinói téli játékokon Minden idők legnézettebb téli olimpiája lehet a torinói, holott a helyszínen még mindig több tízezer jegy vár gazdára. A 3,2 milliárd potenciális tévénéző azonban garantált, így a ma kezdődő játékok nem fulladnak érdektelenségbe. A 16 napos seregszemle természeti feltételei is adottak: értsd, a helyszíneken hóból van bőven.
Torinóban meglehetősen feszült nemzetközi helyzetben gyullad meg a láng. Nem véletlen, hogy Olaszország eddig mintegy 120 millió eurót költött a téli olimpiai játékok biztonságára: az iszlám terrorcsoportokat, valamint a szélsőbaloldali anarchistákat folyamatosan figyelik a hatóságok.
Változó idők, hiszen a téli játékok hőskorában még egészen másról szólt a fáma. Noha ezen seregszemlék története nem nyúlik oly messzire, mint a nyári olimpiáké, sztorikből akad bőven. Az csak természetes, hogy az évek múlásával folyamatosan nőtt a versenyszámok, a résztvevő országok, a versenyzők és a nézők száma, valamint a sportolók nem szerinti megoszlása is jóval kiegyenlítettebb napjainkban, mint a kezdeti olimpiákon. Az elsőn 11 nő, és 247 férfi vett részt, míg a legutóbbi 2002-es rendezvényen 886 nő és 1513 férfi versenyző indult. Annál inkább rendezvény-specifikum, hogy a sikeres lebonyolítás sokban függ az időjárási és földrajzi tényezőktől. Tesszük azt, 1964-ben, Innsbruckban a hóhiány és az enyhe idő, 1984-ben, Szarajevóban pedig a hirtelen leesett hatalmas hótömeg okozott gondot, a New York állambeli, mindössze 568 méteres tengerszint felett fekvő Lake Placid-ben pedig annak ellenére rendeztek kétszer téli olimpiát, hogy először vasúton szállították a havat a rendezvény színhelyére. A második olimpián pedig a kor akkori legkomolyabb hóágyúparkja borította be megfelelő hóréteggel a sípályákat.
De kezdjük az elején: az első téli olimpiát 1924-ben rendezték a franciaországi Chamonix-ban. Igaz, ez még nem az ötklarikás mozgalom jegyében fogant télisport-találkozónak indult, hiszen a Mont Blanc tövében fekvő városban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a nyáron rendezett párizsi olimpia téli folytatásaként eredetileg "téli nemzetközi sporthetet" rendezett, ám a rendezvény - sikerének köszönhetően - utólag a "téli olimpia" elnevezést kapta. Az esemény egyik legnagyobb szenzációját kétségtelenül a svájci bobosok szolgáltatták, akik tombolán nyerték a fából készült járművüket, és igazi pályán Chamonix-ban siklottak le először, ráadásul a felmelegedésnek és a megolvadó jégnek köszönhetően végül széles nyomtávú faalkotmányukkal megszerezték az aranyérmet a kásás jégen lelassuló, modernebb felszerelésekkel induló csapatok előtt.
Négy évvel később a híres svájci üdülőhely St. Moritz volt a házigazda. A legkülönösebb verseny az 50 km-es sífutás volt, itt az indulásnál mért nulla fok a verseny végére +25C°-ra melegedett. Sokan feladták a versenyt a rendkívüli "hőség" miatt. Az 1932-es, Lake Placid-i játékok alkalmával először rendezték a tengerentúlon a téli olimpiát. Az amerikaiak megint nagyot "alkottak", különleges, izgalmasabb játékokat akartak szervezni, ezért a korábbiaknál veszélyesebb lesiklópályákat jelöltek ki, a gyorskorcsolya versenyeken pedig az eddigiektől eltérően nem párban, hanem egy csoportban indították a versenyzőket. Így nem a gyorsaság, hanem az ügyeskedés döntötte el az aranyérem sorsát. Megszületett az első magyar siker is, a Rotter-Szollás páros harmadik helyezést ért el korcsolyázásban. Aztán visszatért az olimpiai láng Európába: a bajorországi Garmisch-Partenkirchenben a síoktatókat - professzionalitásukra hivatkozva - , kizárták a versenyekből, aminek miatt az osztrák és svájci síelők bojkottálták a versenyeket. A bobszámok kivételével minden számban indult magyar sportoló - ez azóta is egyedülálló a téli olimpiák történetében.
A második világégés hosszú olimpiai pauzáját a spotolók svájci gyülekezője szakította meg: a háború utáni első téli játékokat St. Moritz-ban rendezték. A versenyeken hatalmas szenzációt keltett a svéd síugrócsapat vezetője, aki korábbi sérülése ellenére minden edzés, gyakorlás és előkészítés nélkül ugrott és ezzel ezüstérmet szerzett. Megtörtént az első nyilvánvaló csalás műkorcsolyában: az amerikai Dick Buttont kiváló gyakorlata ellenére olyan mértékben lepontozták, hogy az már a nemzetközi szövetség elnökének is szemet szúrt, aki utólag a versenyzőnek ajándékozta kárpótlásként egyik saját világbajnoki aranyérmét. Az oslói seregszemlén (1952) indult minden idők legnehezebb összsúlyú négyes bobcsapata: a németek nem kevesebb mint 468 kilót nyomtak - az egyik csapattag egymaga 140 kg-os volt! A nemzetközi szövetség ekkor korlátozta a kettes és a négyes bobcsapatok tagjainak összesített felső súlyhatárát (200 és 410 kg). Cortina d'Ampezzóra a nem kortársak is emlékezhetnek, ha máshonnan nem, hát a hetvenes évek elsős gimnáziumi oroszkönyvből. Itt a téli olimpián (zímnije olimpíszkije igrí) folyt nagy küzdelem (upornaja barba sla...) két síelő, az orosz Fjodorov és a finn Nieminen között. Nieminen egy fahídon (gyerevjánnüj mosztyik) elhagyta a botját, de Fjodorov odaadta neki a sajátját, hogy folytatni tudja a versenyzést... Mindazonáltal a lesiklóversenyek sztárja a korábban bádogosként dolgozó osztrák Toni Sailer volt, aki három aranyérmet gyűjtött be. Magyar részről a Nagy Mariann-Nagy László műkorcsolyázó páros bronzérmet szerzett. Hatvanban Squaw Valley (Egyesült Államok) volt a házigazda - a nyitó és záró ünnepségeket személyesen Walt Disney rendezte! Úgy tudni, hogy 1968-banm Grenoble-ban költötték az eddigi legtöbb pénzt a játékok lebonyolítására: mintegy egymilliárd akkori nyugatnémet márkát. Máig frissen csengő nevű nagyságok uralták a havas lejtőket, hiszen az alpesi számok hőse a francia ász, Jean-Claude Killy volt, bár a szlalomversenyen az osztrák Karl Schranz még úgy is megverte, hogy a lesiklás közben meg kellett állnia, mivel egy néző tévedt a pályára - ám újrarajtolás és két kapu kihagyása miatt az eredményét érvénytelenítették.
A japán Szapporóban (1972) már csúcsra járt a szocialista öntudat, értsd, az érmek besöprése terén a keleti blokk dominált: első a Szovjetunió, második a Német Demokratikus Köztársaság, harmadik Svájc lett. Inssbruckban hasonló volt a helyzet, majd 1980-ban, Lake Placidben a hóhiány miatt elsőízben rendeztek lesiklóversenyeket mesterséges havon. Ismét magyar siker dobogtatta meg a honfiak szívét, hiszen a Regőczy-Sallai műkorcsolyapáros ezüstérmet szerzett. A nagyhavas szarajevói játékok után Calgary következett - a kanadai városban keltett rendkívüli feltűnést a jamaikai bobcsapat, amelynek felkészüléséről, és versenyzéséről később a "Jég veled" című amerikai film született. Az albertville-i volt az utolsó téli olimpia, amelyet a nyári olimpiával azonos évben - jegyezzük meg: 1992-t írunk - rendeztek. Két évvel később Lillehammer perfekt olimpiát rendezett, közvetett magyar sikerként az osztrák színekben induló Hunyady Emese gyorskorcsolyázásban szerzett aranyérmét könyvekhettük el, míg az olimpia sztrorija, hogy két nappal az Egyesült Államok korcsolyabajnoksága előtt az esélyes Nancy Kerrigant vetélytársnője, Tonya Harding volt férje - az exfeleség tudtával - megtámadta és térdsérülést okozott neki. Naganóban érdemelte ki Hermann Maier a "Herminátor" epitheton ornanst. Négy éve, Salt Lake Cityben újabb résztvevőcsúcs dőlt meg: 2399 versenyző indult 77 ország képviseletében, 78 versenyszámban.
Unikummal a ma kezdődő XX. téli olimpia apropóján is szolgálhatunk, hiszen minden idők legidősebb olimpiai játékosát tisztelhetjük az 54 éves és 282 napos amerikai curlinges, Scott Baird személyében. A curlinget egyébként a 16. századi Skóciából származtatják. Köveket és egyéb, lehetőleg korong alakú tárgyakat kellett a befagyott folyók, tavak jegén meghatározott célhoz csúsztatni. Az első egyesületet 1716-ban alapították Nagy-Britanniában. A sportágat Kanadában, illetve az Egyesült Államokban a tengerentúlra kivándorlók honosították meg. A curling 1998-ban Naganóban szerepelt először az olimpia műsorán. Sokak előtt ismeretlen a szkeleton, amit a legősibb téli "lecsúszó" sportnak tartanak. A versenyző hason, fejjel előre fekszik a szánkóhoz hasonló járművön, és így siklik le a lejtőn vagy jégcsatornában. A sportág is innen kapta az elnevezését: a sportolók úgy néznek ki, mint a szkeleton, vagyis a lenyúzott, száradásra kiterített bőr...
Torinóban több helyszínen, illetve további nyolc versenyközpontban rendezik meg a téli olimpia 84 számának küzdelmeit. A gyorskorcsolya versenyekre az Oval Lingottóban, a város új, fedett csarnokában kerül sor. Az 59 millió eurós beruházás eredményeként 2004 decemberében megnyílt létesítményben 8600 néző szurkolhat.
A rövidpályás gyorskorcsolyázók versenyeinek, illetve a műkorcsolya programnak a Palavela csarnok ad otthont. A Lingotto kerületben 50 millió eurós költséggel épült aréna 8200 néző befogadására alkalmas.
A jégkorongozók az Agnelli kiállítási központ egyik átalakított csarnokában - 6400 néző előtt -, illetve a 11 450 néző befogadására alkalmas Palasport Olimpicóban játsszák le mérkőzéseiket. Az ideiglenes létesítmény kialakítása, vagyis a meglévő kiállítási csarnok átalakítása 10 millió, a központi aréna létesítése pedig 85 millió euróba került.
Torinótól 96 kilométernyire nyugatra található a Cesana San Sicario-i sífutó központ, amelytől a sestrierei olimpiai falu mindössze iramodásnyira fekszik. Az 1638 méteres tengerszint feletti magasságban kialakított létesítmény lelátóján hivatalosan 4628 néző fér el. A biatlon centrum 19 millió euróból épült meg. Az olimpia városától szintén nyugatra létesített műjeges pálya, a Cesana Pariol - hossza 1435 méter, a rajt 1683, a cél 1569 méteren van - ad otthont a bob, a szánkó és szkeleton eseményeinek. Pragelatóban álmodták szabad ég alá az északi sí versenyeket: a síugró sáncoknál - melyek építése 34,2 millió euróba került - 8055 férőhelyes lelátót alakítottak ki a házigazdák. Végül az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt versenysorozat, az alpesi sí eseményeinek Sestriere és San Sicario ad otthont.
A rendezők komoly összeggel korbácsolják fel a hazai sportolók versenyszellemét, hiszen az eddigi átlagdíjazás csaknem háromszorosáért hajtó olasz versenyzők kereshetik a legtöbbet jó szereplésük esetén a téli olimpián. Közülük az aranyérmesek 130 ezer euróval (32 millió forint) gazdagodnak, noha legutóbb, Salt Lake Cityben még csak 38 400 (9,6 millió forint) volt a jutalom. Emlékeztetőül, a rendezők nem először sarkallják fantasztikus összegekkel legjobbjaikat ötkarikás sikerekre: a 2004-es athéni játékokon 190 ezer euró (48 millió forint) ütötte a markát a görög bajnokoknak. A legvisszafogottabban a norvégok viszonyulnak a diadalokhoz, ugyanis a skandináv ország aranyérmesei hagyományosan egyetlen centtel sem gyarapodnak. Az indoklás szerint az állam eleve rengeteg pénzt költ a felkészülésre, ezért a külön prémium már "nem fél bele".
Keretes1
Magyar indulók és helyezések
A magyarok mind a 19 téli olimpián részt vettek, összesen 243-an indultak. A mérleg: hat érem, ebből 2 ezüst és 4 bronz, három-három 4., illetve 5., valamint egy hatodik hely, 42 pont (39 műkorcsolyában, 3 gyorskorcsolyában).
Keretes2
A legeredményesebb téli olimpiai versenyzők
Az eddig megrendezett 19 téli játékokon Björn Dählie norvég sífutó bizonyult a legeredményesebbnek: 1992 és 1998 között három olimpián 8 arany- és 4 ezüstérmet nyert. A téli olimpiák örökranglistája:
8 arany, 4 ezüst: Björn Dählie (norvég, sífutó) 1992-1998
6 arany, 3 ezüst: Ljubov Jegorova (orosz, sífutó) 1992-2002
6 arany: Ligyija Szkoblikova (szovjet, gyorskorcsolyázó) 1960/1964
5 arany, 3 ezüst, 1 bronz: Larissza Lazutyina (orosz, sífutó) 1992-2002
5 arany, 1 ezüst, 1 bronz: Clas Thunberg (finn, gyorskorcsolyázó) 1924/1928
5 arany, 1 ezüst: Thomas Alsgaard (norvég, sífutó) 1994-2002, Ole Einar Björndalen (norvég, biatlonista) 1998/2002
5 arany, 1 bronz: Bonnie Blair (amerikai, gyorskorcsolyázó) 1988-1994
5 arany: Eric Heiden (amerikai, gyorskorcsolyázó) 1980
Keretes3
A XX., torinói téli olimpián szereplő magyar csapat
Alpesi sí: Marosi Attila, Tuss Réka
Biatlon: Tagscherer Imre, Gottschall Zsófia
Bob: Gyulai Márton, Kürtösi Zsolt, Margl Tamás, Pintér Bertalan, Horváth Gergely - tartalék
Sífutás: Tagscherer Zoltán, Gyenesei Leila
Műkorcsolya: Sebestyén Júlia, Pavuk Viktória, Tóth Zoltán, Hoffmann Nóra, Elek Attila (jégtánc)
Rövidpályás gyorskorcsolya: Darázs Péter, Knoch Viktor, Darázs Rózsa, Huszár Erika
Keretes4
A játékok részletes programja és az eredmények megtalálhatók a téli olimpia hivatalos honlapján:
www.torino2006.org. A Magyar Televízió napról napra több órányi közvetítéssel jár a sportbarátok kedvében - a mai megnyitó 20.05 órától látható az m1-en.