A Bigham-faktor
... avagy, hogyan vedd fel a versenyt középszerű versenyzőként a világklasszisokkal?
Az időfutam egy olyan szakág a kerékpározáson belül, amely esetében végképp megmutatkozik, ki a legerősebb. Olykor még igazság versenyének is hívják, hiszen egyedül mész az óra ellen. Az időfutamban, ha tiszta vagy és nincs meg a képességed vagy testi adottságod hozzá, akkor nehéz leküzdeni a hátrányt a legjobbakkal szemben.
A mérnökDaniel Bigham egy teljesen átlagos testalkatú kerékpáros, nem képes óriási wattleadás, nem wattszörny, Bigham ugyanis nem is feltétlenül számít profinak, hiszen mérnök. Az a személy, aki a háttérben dolgozik, Oxford Egyetemen végzett, még fiatalon az F1-ben is helyet kapott (Mercedes csapatnál), mint aerodinamikai szakértő. Általában egyetemre és a munkahelyeire kerékpárral járt, innen jött a sportág iránti szenvedélye.
A pályakerékpározásban kezdett sikereket aratni, de nem profi csapatban, hanem egy független, mondhatni amatőr gárdával. A nemzeti bajnokságot megnyerte üldözéses versenyeken, ami azért is meglepő, mert már akkoriban a britek a világ legjobbjai voltak, majd jött egy profinak nem tekinthető, munka mellett bicikliző mérnök, aki oktatja az olimpikonokat.
Az első sikerekAz első nemzetközi sikere a 2019-es világbajnokság volt, ahol a mix csapatidőfutamban egy eléggé gyenge brit váltóval tudott bronzérmer nyerni. Mindenki megdöbbent, hiszen az olaszokat (Ganna, Affini, Longo Borghini), dánokat és a franciákat is megelőzték. A titok nyitja az volt, hogy Bigham tisztában volt a pálya adottságaival (Angliában volt a vb), emellett pedig az ideális taktikát is kidolgozta.
Elmagyarázta minden csapattagnak, mikor és mennyit kellett vezetnie, hogyan és milyen módon kell felállnia a csapatnak és miként kell megcsinálni a váltásokat. Aprólékos tervet dolgozott ki, mert tudta, ez a gárda legfeljebb a 6-7. helyen végezhet, ha nincsen megfelelő stratégia. A bicikliket is a határig módosította, tisztában volt vele, meddig lehet módosítani úgy, hogy aerodinamikailag a legtöbbet kihozzák a gépeikből.
VilágrekordHősünket megkereste a dán szövetség, hogy javítson a 4000 méteres üldözéses csapat taktikáján és aerodinamikáján. A 2020-as felkérést még továbbiak követték, ugyanis az Ineos is Bighamhez fordult, hogy javítsa a versenyzői helyzetét az időfutamokon. Mindeközben pedig jött a világrekord. Az egyórás világcsúcs egy olyan dolog, ami rendkívül megterhelő. Általában azok döntenek rekordot, akik kiemelkedő kronósok.
Ha jobban megnézzük, akkor az új szabályrendszerben Wiggins és Campenaerts mentek olyan időket, amiket sokáig képtelenek voltak megdönteni. Voltak próbálkozók, köztük kiváló kronósok, de nem sikerült. Jött Bigham egy általa speciálisan összeállított kerékpárral, szélcsatorna tesztekkel és futott egy nemhivatalos világrekordot 2021 év végén. A hivatalosra még 2022 közepéig kellett várni.
Ekkor elsőként lépte át az 55 km/h-s átlagot. Ez egy olyan bringástól, akinek sosem volt profi szerződése, szimplán csak a sportág szeretete és elhivatottsága miatt csinálta, illetve feszegette a saját határait, egészen elképesztő. Rendkívül aprólékosan állította össze a felkészülését, minden egyes olyan faktorra kitért, amivel lehet csak 1 tizedmásodpercet nyerni.
Ha ez nem lett volna elég, akkor a saját rekordja közben feljegyezéseket készített, tapasztalatait összeírta, hogy segítse Filippo Gannát a rekorddöntésben. Bigham minden tudását átadta, mindent a valaha volt egyik legjobb pályakerékpáros/időfutamos versenyzőnek, ugyanis a brit tisztában volt vele, ezzel olyan rekord születhet, ami sokáig megdönthetetlen lesz. Ganna pedig elképesztő távot ment.
CdA vs WattBigham rekordja azért volt elképesztő, mert míg Bradley Wiggins korábbi világrekorder egy wattszörny, viszont aerodinamikai szempontból messze nem ideális tartással döntött rekordot. Bigham sokkal kevesebb wattot adott le, messze volt a maximuma attól, mint amit Wiggins elért, mégis 2 km/h-val jobbat teljesített. A CdA-mutatója (légellenállási együttható) 0.15 volt, ami elképesztő, az átlag 0.18-0.20 között van.
Az ötlet soha nem az volt, hogy megemeljem a fizikai teherbírásom és több energiát adjak le. Arról volt szó, hogy extrém körülmények között többet érjek el azzal, amim van - nyilatkozta Bigham.
Önmagában azonban kevés lett volna csak a légellenállást csökkenteni, ezért olyan apró részletekre is figyelt, mint hogy milyen körülmények között melegít be. Ha olyan hőfokon végzed a gyakorlatilag, mint ahol magát a versenyt, akkor mire elérkezik a kihívás pillanata a testhőmérsékleted magasabb lesz, így hamar komfortzónán kívülre kerülhetsz, előbb eléred a "vörös zónát". Bigham és csapata erre is figyelt.
A testhőmérsékletét jégmellény hűtötte mesterségesen - ezt azóta már profik is használják, Pogacar, Vingegaard és a többiek tőle vették át az ötletet -, illetve jegeskávét és egyéb hideg dolgokat fogyasztott. Szó szerint lefagyasztotta az agyát, hogy minél később érjen el a vörös zónába a rekordkísérlet közben. Emellett olyan fontos tényezők voltak, mint a teljes csönd a pályán.
Nem voltak nézők, alig volt személyzet, csak akiknek muszáj volt. Erre a légáramlás miatt volt szükség, ugyanis minél kisebb a zaj, minél kisebb a légáramlás, annál ideálisabbak a körülmények. A fókusz ilyenkor a legfontosabb, ugyanis, ha a nézők kint ordibálnak, zene szól mellette, nem vagy fókuszban. Igaz, hogy ezek után Ganna nézők előtt ment, de Gannának jobb a testi adottsága és gyakorlatilag szupersztár.
A világbajnoki címA 2022-es év a világrekord mellett még hozott egy fantasztikus eredményt: világbajnok lett. A csapat üldözéses versenyben az egyeduralkodónak számító olasz - dán párost verte meg, döntőben épp a Filippo Ganna, Jonathan Milan és Simone Consonni fémjelezte triót verték a britek Bigham vezetésével. Nem volt erősebb csapatuk, de a taktikájuk és az aerodinamikai tényezők jobbak voltak.
Ganna vs BighamBigham továbbra is Gannával és az Ineosszal dolgozik, de van, mikor épp Ganna az ellenfele, ilyen volt a tavalyi vb-döntő, illetve az idei világbajnokságon az egyéni üldözéses. A szakág legnagyobb alakja épp Filippo Ganna, többszörös világbajnok. Egy olyan mezőnyben, ahol Ganna mellett ott volt Jonathan Milan és Ivo Oliveira, meglepetés, hogy Bigham második legjobb időt teljesítette a selejtezőben Ganna mögött.
A döntőben pedig szokásához híven erősen kezdett, majd 2,5 másodperces előnyre tett szert, de végül Ganna, ha rendkívüli nehézségek árán, érvényesítette a papírformát. Fantasztikus döntő volt, talán az utóbbi évtized egyik legjobbja egyéni üldözésesben, mindenképp legendás finálé. Bigham veszített, nüanszon múlott a sikere, de bizonyította: nem minden a testi adottság és tehetség.
Ha állhatatos és kreatív vagy, fejlődni szeretnél, feszegetni a határaidat, nem félsz új dolgokat kipróbálni, akkor akár egy adott témában úgy is lehetsz kiemelkedő, hogy nincs meg hozzá feltétlenül az adottságod. Bigham nagyjából olyan wattleadásra képes, mint egy kontinentális szintű bringás, ehhez képest majdnem legyőzte a valaha volt egyik legjobb kronóst, mindezt a tudomány segítségével.
Kicsit hosszú lett, semmi fogadás, de talán érdekelhet valakit, illetve inspirálódhat, hogy sose adja fel.