A Players Championship Finals szombati játéknapja is szolgáltatott néhány érdekes adattal, illetve nem egy alkalommal durva tűzijátékokat is produkáltak a felek.
Kezdjük a nap legkomolyabb teljesítményével, mely
Michael van Gerwen nevéhez köthető. A holland klasszis egészen elképesztő, 118,52-es átlaggal döngölte földbe a tavalyi Európa-bajnok Ross Smitht. A neonzöld mezes kopasz teljesítménye az utóbbi években némiképp labilissá vált, azonban időnként előjön belőle az "állat" jó értelemben. A brutálisan magas átlaghoz természetesen a szinte tökéletes kiszállózás járult hozzá, hiszen MVG 7 duplára dobott nyilából 6 is célba talált, ami 85,71%-os pontosságnak felel meg. Szegény Ross Smith ezáltal úgy kapott ki 6:1-re, hogy közben ő is egy igen combos 104,54-es átlagot hozott, amivel 2-3 játékost leszámítva, bárki ellen a talpon maradt mezőnyből győztesen távozott volna. Peches volt most igencsak az angol.
Hozzá kell tenni, hogy van Gerwen délután hihetetlen formája estére mérséklődött, ám Mario Vandenbogaerde ellen már a 94 körüli átlag is elég volt, hogy bekerüljön a vasárnap délutáni negyeddöntőkbe.
Továbbra is csúcsformában menetel
Luke Humphries is, aki szintén bejutott a legjobb 8 közé. Coolhand stabilon hozza a 100 körüli átlagokat, s nagyon megszorongatni sem tudják a riválisok. Szombaton ezúttal 100%-os kiszálló-pontosságával brillírozott, melynek köszönhetően 6:0-ra felmosta a színpadot a lengyel Radek Szaganszkival (6:0). Kérdés, vajon az ősszel feltámadó James Wade megálljt tud-e parancsolni neki? Szerintem nem.
A pozitív mutatók taglalásán túl érdemes megemlíteni
Gerwyn Price-ot, aki ezúttal egy bűngyenge mutatóval hívta fel magára a figyelmet. A walesi klasszis a meccsei nagy részén brutális mutatókat szolgáltat, ám akárcsak a Grand Slamen, ezúttal is elég volt egy gyengébb meccset kifogni, s máris búcsúzott a tornától. Iceman ezúttal a belga Kim Huybrechts ellen maradt alul elég simán 1:6. Mindehhez hozzájárult, hogy a PDC-ben ritkán látható, bődületesen rossz kiszállózást produkált. 13 duplára dobott nyilából, mindössze egy ért célba, ami 7,69% pontosságot mutat. Gyakorlatilag amatőr szintnek felel meg ez az érték. Nem is tudom, hogy dobott-e Price valaha ennyire rosszul a duplákra?
Végezetül kiemelném azokat a párosításokat, ahol a felek igen durva számokat produkáltak, s ami jó formájukról tesz tanúbizonyságot a VB előtt, függetlenül attól, hogy nyertek-e vagy kiestek.
Stephen Bunting - 105,66-os átlaggal verte szombaton a feltörekvő Gian van Veent 6:1-re. Bullet ezt követően este Kim Huybrechtset is hazaküldte, így vasárnap délután igazi nagy vad vár rá Michael van Gerwen személyében.
Josh Rock - az észak-ír fenegyerek ezúttal is megvillantotta, hogy a jövőben minden bizonnyal a PDC egyik ikonikus figurája lehet, ám még rutintalansága folytán képes 112,27-es átlagot dobva kikapni Gabriel Clemens ellen 6:3-ra. Ez főként a gyatrább kiszállózásának volt köszönhető (30%)
Gabriel Clemens - a német óriás az év végéhez közeledve ismét jó formát produkál. Tavaly a decemberi nagy tornán az elődöntőig jutott, s most is dobál olyan szinten, hogy surranópályán akár sokáig mehet majd a VB-n. Josh Rock legyőzése nagy fegyvertény, mindezt tette 101,93-as átlaggal és 54,55%-os kiszállózással.
Dave Chisnall - a sárga mezes angol továbbra is igen rapszodikus játékos. Szombat délután a 32 között 109,88-as átlaggal, 7 db 180-nal legyűrte Chris Dobeyt, majd az esti etapban a 16 között meg kizúgott Luke Woodhouse-zal szemben 91-es átlagot hozva. Továbbra sem lehet kiigazodni Chizzyn.
Sok mindenkiről lehetne még itt beszélni, gondolatokat kifejteni, de elkopik az ujjam. Kíváncsi leszek mai napon hogyan alakulnak a negyeddöntők. Érzésem szerint nagyon érik egy Michael van Gerwen - Luke Humphries finálé este. Aztán meglátjuk melyik meglepetés-ember húzza keresztül a számításaimat.