18. szakaszVolt itt iram tegnap, Bahrain becsülettel megcsinálta a szakaszt, igaz, semmire sem mentek vele, de legalább versenyt csináltak a többieknek. Az UAE csapatánál Aru és Formolo még feladták, nem hittem volna, hogy képesek még érdemben segíteni Pogacart, majd jött a lesajnált David de la Cruz. Szerintem élete teljesítményét nyújtotta, mindenki haldoklott, erre élre bicózgatott és ment egy olyan tempót, amitől alig maradt 5-6 ember. Mai szakaszon a szintkülönbség 5166 méter, ez a legtöbb az idei Tour de France-on. Sokan lesajnálják ezt az etapot a tegnapi fényében, ugyanakkor itt lehet elbukni egy már megnyert pozíciót/versenyt.
A szakaszon öt emelkedő lesz, de inkább az eleje a durvább, mintsem a vége. Rögtön egy óriási hegy, ahol a hegyi összetettben még esélyesek megpróbálnak pontokat gyűjteni: Cosnefroy, Rolland, Hirschi, Carapaz és szerintem Jesús Herrada. Ez lenne a logikus lépés, mivel a Cormet de Roselend egyenletes meredekségű hegyről beszélünk, ami 5-6% általában, ideális egy közepes hegyimenőnek. Ez egy 1. kategóriás emelkedő, 10 pont jár érte, aki 30 pont környékén tanyázik, ideális, hogy közelebb lépjen Pogacarékhoz. Technikás lejtmenet, valószínűleg 15 fokban és felhős időben, majd egy 3. kategóriás emelkedő. A völgyben Beaufort környékére várnak egy kis csapadékot, de szerintem épp elkerülik majd, aztán jön egy újabb első kategóriás emelkedő.
Következik a Col des Saisies, aki meglepetést akar, annak muszáj itt mennie, hiába messze még a cél. Majd 15 km-es emelkedő, szabálytalanul váltakozó meredekséggel. Azért is gondolom így, mert a kevésbé technikás lejtmenetezők (Porte stb.) a Col des Saisies után megindulhatnának, viszont közbeszólhat az eső. Az emelkedő utáni lejtmenetre kisebb esőt írnak, de ez ott élőben úgyis ki fog derülni. Ha jön az eső, az a szökevényeknek segíthet, hiszen nem sokan fognak kockáztatni a főmezőnyből.
Következik a Col des Aravis, ahol szerintem hülyeség támadni. A váratlanság az, ami mellette szól, ugyanis utána egy hosszú és nem túl technikás lejtmenet következik, ott simán felérhet a főmezőny. A szökevényeknek eddig kéne eljutniuk, ugyanis aki ügyes, az 25 pont környékén simán szerezhet. Azzal már "lőtávolon" belül lenne Pogacar egy jelenleg 30 pont környékén álló versenyzőnek. Ez azonban önmagában kevés, mert a három alpesi csúcs után következik Montée du plato des Glières. Ez egy kiemelt kategóriás emelkedő, ami 20 pontot jelent a győztesnek.
Ez az a hegy, ahol óriásit lehet bukni, több szempontból is. Aki ezt az emelkedőt megnyeri, az valószínűleg hozza a hegyi összetett versenyt is. Úgy számolok, hogy itt már a nagyok is menni fognak, mert muszáj. Itt már nincs értelme finomkodni, ez tipikusan az az emelkedő, ami a robbanékonyságról szól. Tökéletes szakasz lett volna Bardet számára, hiszen utána hosszabb és technikás lejtmenet jön, sok kanyarral, leérnek Thorens-Glièresbe. Újabb emelkedő, ami már jóval kisebb, majd egy újabb technikás lejtmenet.
A tegnapi Miguel Ángel López győzelem után, nekem már nincsenek elvárásaim, pocsék kezdés után, tökéletes lett ez a Tour de France. Ahogyan elfigyeltem ezt a szakaszt, két dolgot kéne tudnia a győztesnek: kiváló lejtmenetező, illetve legyen robbanékony az emelkedőkön, bírja a nagy szintkülönbséget. A tegnapi etap szerintem sokakat megtört, de fontos volt, hogy tartalékoljanak is. A Bahrain végig tempót ment, Pello Bilbao óriási volt, de igaz ez Mohoricra is. Marad mára jó eséllyel az eddig bántóan gyenge Caruso (írok egy ilyet az összetettben 12. helyen álló versenyzőről...).
Azt gondolom, mára Caruso lesz Landa fő segítője a végén, nem kell tartogatni őt, mert ez az utolsó hegyi etap. Az, hogy 11. vagy 12. lesz összetettben, szerintem irreleváns a csapata számára, valószínűleg Valverde 10. helye nem lesz meg az olasznak. Ezért az egyik tipp egy kombiban, hogy Guillaume Martin előtte végez az etapon. Nagyon elfogyott a harmadik hétre, de élete első top10-es helyezéséért küzd. Itt kell mennie, mert a kronón nem valószínű, hogy megelőzheti Valverdét. Ez 2.10-ért nem tűnik rossznak, de a nagyobb kockázat most jön: Landa előrébb végez, mint Porte.
Richie Porte szerintem kiváló formában van (önmagához képest), most azonban több technikás lejtmenet is következik. Nála nem a hosszú emelkedőkkel volt a gond az idei Touron, hanem a rövid emelkedőkkel és az utánuk lévő lejtmenettel. Emlékezhetünk még a 9. szakaszra, ahol Landa bírta Roglicék tempóját a lejtmenetben, megérkezett velük, míg Porte kapott 10 másodpercet? Ezek az emelkedők keményebbek, de azt is érdemes megfigyelni: tegnap Landa az emelkedőn a saját tempótól elfáradt, szinte elsők között szakadt le, viszont saját tempóval nem maradt el végül sokkal az ausztráltól.
Tippek a kombimba: Landa + Martin 5.25-ért. Ez már ilyen ajándék fogadás.
Valószínűleg az egyik fog beesni, de az is lehet, mind a kettő simán el fog menni.
Mit tanultunk az elmúlt évek háromhetesein az utolsó hegyi szakaszokból? Movistar és az Astana mindig mesterkedik valamiben. Egy szakaszgyőzelem, esetleg egy dobogós helyezés elérése, de valamit mindig okoskodnak. Ehhez jöhet még hozzá a Bahrain (tavaly Nibali TdF-en, Pernsteiner Vueltán), akiknél szintén nem bírnak ilyenkor magukkal. Ettől a három csapattól várok érdemi támadást a mai szakaszon. Mind a háromban van olyan versenyző, aki összetettben jobban áll, érdekelt még a helyezés szempontjából, illetve olyan segítőik, akik akár maguk is szakaszt tudnak nyerni.
Az 5000 méter feletti szintkülönbség nem játék, ahogyan tegnap a 2000 méter feletti magasság is megtöri a versenyzőket, úgy ez is. Könnyedén megtörténhet ugyanakkor az, hogy ez egy Jumbo-Visma által a végtelenségig kontrollált szakasz lesz, azért maradt csak Kuss tegnap Roglicnak, azért pihent Gesink, illetve van Aert és Dumoulin sem ment tempót, mert ma mindent felügyelet alatt akarnak tartani. Valószínűleg a kronón kívül még nyerni akar egyet Roglic, kell az a három szakaszgyőzelem a lelkének.
Jó hosszú lett, aztán majd jön Lutsenko és 170 km-es egyéni szökés után behúzza a napot.
18. szakasz:
1. Primoz Roglic
2. Alejandro Valverde
3. Miguel Ángel López
4. Mikel Landa
5. Enric Mas