Álszentség? Ez az, ezt már szeretem, kérek még belőle! Csak a külsőségek? Jöhet az is!
Kulcsár Edina megnyitotta a "kommentszekciót", de csak módjával emberek, mert nem tűri a trágák szavakat meg az erős kritikát. Nekem a leginkább mókás az volt, ahogyan az emberek írták, csalódtak benne. Kérdem én, hogy mégis mit vártak tőle? Egy olyan személyt követnek, aki nem gyárt releváns tartalmat, nincsen mondanivalója, nem viszi előrébb a társadalmat. Ezek az emberek már magukat beárazták azzal, hogy egyáltalán követték őt, és ezek után még felháborodnak? Mivel az értékrendjük valószínűleg megegyezik Edináéval - legfontosabb a külsőség -, ezért valószínűleg ők is csináltak hasonlókat, de ha ez kicsiben történik velem, akkor az más. Mit gondoltak, hogy ezek a sztárok különbek? Amikor Hagymácskák röppennek egyik bibéről a másikra és szórják el magvaikat, majd alig 1-1,5 évvel szörnyű csalódásból - amivel hetekig járták a sajtót - már közös gyermeket várnak a "nagy szerelmemmel", akkor mit hittek a követők?
Az embereknek a külsőség kell, semmi más. Próbálják a legjobb arcukat mutatni, hogy mindenkinek megfeleljenek, miközben egy nullák. Barátunk fölényeskedő és személyeskedik valakivel szemben? Ez az tesóm, jól csinálod! Bátorítjuk őt, gratulálunk, jól megmondtad annak a faszfejnek. Ha velem teszik ugyanezt? Jaj, mit képzeltek? Hogy meritek? Én vagyok az áldozat.
Olyan országban élünk, ahol a "véleményvezérek" többsége egy tartalom nélküli ... (fejezzétek be a mondatot). Csodálkozunk, miként butul a társadalmunk? Kik a top influencerek itthon? Elég megnézni a listát. Ők mutatják a példát, hogy tartalom nélkül is lehetsz valaki. Figyelj, menjél le a terembe, dolgozzál magadon, utána posztold a médiában a feszes segged, nagy szilikon melleid, ha meg pasi vagy, akkor meg az izmos karod. Ennyi, esetleg írjál még pár okos idézetet - mondjuk mindezek ellenére, valószínűleg nem nekik szólnál, ha megoldás kéne a sudokura metróban -, meg írd le a "nehéz" életed, tegyél mellé személyes sztorikat, jó lesz az úgy. Mint valami bődületes nagy fostartály, olyan az egész. És az embereknek ez kell. Jön egy újabb nő, aki tangában pózol az Instán és most pár profikkal edzeget? Akkor nyomjunk rá egy követést, lesz is hamar 5-10k-s bázisa, mehet a reklámozás. NER-vállalkozó gazdag fiacskája vagy? Tökéletes, rögtön 2000 követővel indulsz, pár kép a luxusban, mindenkinek ez kell, feszítések, jól is van. És ez a körforgás kiválóan működik.
Amikor egy könyves felület rohadt sok poszt után kiizzad magából 2500 követőt, akkor már a készítője nagyon boldog, mert mondván, mennyi mindent elért. Épp ez a baj, hogy neki kéne 25 ezer vagy 250 ezer követővel rendelkeznie...
Magyarországon közel 2,7 millió ember használja az Instagram felületét. Vannak kamu profilok, duplikáltak, de nehéz elvenni azt, hogy Instán 600 ezer követővel rendelkezik Edina... Alsóhangon ez a komplett magyar felhasználók 20-25%. Ezek valószínűleg szavazó emberek, akik vevők a külsőségre, vevők az álszentségre, imádják. Mint ahogyan azok is, akik nem követik Kulcsár Edinát, de szintén nem vetik meg a kettős mércét. Ezeknek az embereknek óriási meglepetés volt Edina bejelentése, miközben jelentős hányaduk valószínűleg hasonlóan viselkedik.
A Netflix heti nézettségi lista is egy kiváló szűrő a társadalomra. Tényleg, van minden, pocséktól a kiválóig. Most már tetemes felhasználóval rendelkezik a magyar felület is, így le lehet szűrni, mik a preferenciák:
- To Hot to Handle
- Bridgerton
- Emily in Paris
- Squid Game
- Kitz
- Stay Close
- Lost in Space
- The Witcher
- La Casa de Papel
Az elmúlt 1,5 hónap termése a nézettségi rangsor éléről, jelentős része kuka, de nekünk ez kell, miközben tényleg eléggé sok minőségi alkotást lehet találni. Természetes, hogy olykor szükséged van valami lazára, de ez olyan, mintha a társadalmunknak folyamatosan a trash kéne. Amikor ennyire előtérben van a tartalom nélküli tartalom, akkor az már nem lehet véletlen. Elkeserítő.
Amikor látod a fiatalok között az üres tekintetek tömkelegét, ráadásul nem lehet azt mondani, hogy ez csak a 15-20 évesekre jellemző, ugyanúgy 25-30 vagy akár 35-40 évesek között is ez a jellemző. Azt mondják, hogy legyünk külsőre a legjobb önmagunk, legyünk formában, de mi lesz a belsővel? Nem azért mennek szét a párkapcsolatok ipari mennyiségben, mert nincsen elég párkapcsolati tanácsadó, hanem azért, mert túl kevés a legalább átlagos IQ és EQ szinttel rendelkező ember. Mit látunk, ha szétment egy celeb házaspár? Két hónap múlva már boldogok új kapcsolatban, akkor minek küzdeni? Minek fejleszteni magunkat?
Megfigyeltétek a környezetetekben, hogy mi történik az emberekkel szakítás után? Pár nap/hét vergődés (sajnáljatok már, basszátok meg!), majd jöhet a külsőség: elmenni terembe legjobb önmagammá válni, minél szebb legyek, jobban nézzek ki. Na jó, de mi lesz a belsővel? Nem igazán láttam még olyan személyt, aki ilyenkor elkezdett olvasni, leült beszélni egy pszichológussal. Nem, csak a külső! Elmenni jógára - nagyon el lehet csendesedni 25 lihegő és vergődő embernek egy 35 nm-es teremben, meséld be ezt a féllábúnak, hogy leszédüljön tőle az útról -, de még lehetne egy csomó mindent írni. A másik kérdés: miért nem a kapcsolat alatt edzettünk? Akkor nem akarunk legjobb önmagunk lenni? Miért nem akkor fejlesztjük magunkat? Hogyan várhatjuk el bárkitől is, hogy felnézzen ránk, ha a kapcsolat alatt leengedünk, magunkat se tiszteljük? Ugyanis úgy ismernek meg minket, hogy edzegetünk, jól nézünk ki, majd jön a biztos szex, akkor már a fene se akar minden héten ott izzadni a sok büdös ember között.
És így itt is kialakul egy örök körforgás, amikor házasságok és párkapcsolatok mennek majd tönkre, aztán jöhet az újabb, majd megint az újabb, lényeg, hogy jól nézzünk ki. Amikor a fiatalok jelentős része a pénzért házasodik, akkor majd megnézhetjük 10-20 év múlva a csonka családi modelleket, hogy egy kislány/kisfiú 3-4 apukát/anyukát "elfogyasztott", amíg felnőtt. Ezt látja, mi fog vele történni? Nagy valószínűséggel ő is így fog viselkedni, hiszen hozott mintából dolgozunk. Lehet, most rohadt jó ötletnek tűnt a CSOK, de 2030 környékén lesz majd az első komolyabb mellékhatása. A társadalmunk pedig tovább romlik majd, mi pedig nézzük a To Hot to Handle-t, és nem értjük, miért nem b*sznak benne?
Jó lenne, ha a társadalomban az emberek egymást húznak felfelé és fejlődnének, ahelyett, hogy taszítjuk egymást mélyebbre, személyeskedünk és alázzuk azt, aki gondolkodni mer és fejlődni akar.