Totójáték 1947. októbere óta van Magyarországon az első fogadási hét megrendezésére 1947. Október 19-én kerül sor, azóta a játékot kedvelők hétről hétre rendszeresen hódolnak kedvenc szórakozásuknak. Mint az élet minden területén, a múló évek a totójátékban való részvétel módjában is több változást, fokozatos előrelépést hoztak. A bevezetést követően a fogadók ötletszerűen, egymástól függetlenül töltötték ki az oszlopokat, bármennyi szelvényen is tippeltek. Azonban 1949. Augusztusában megjelent a kollektív szelvény, mely segítségével lehetőség adódott az egyes mérkőzések több esélyesként kollektív szelvényre való feljegyzése, azaz a teljes variációs játék. A teljes variációs játékból pedig hamarosan következett a rövidített variációs játék. S mielőtt bárki is feltenné a kérdés, érdemes –e totókulccsal játszani, és ha igen, melyikkel, válaszképpen ismertetem a kulcsok helyes és eredményes használatát, ami igencsak lényeges.

Minden totókulcs egyformán jó és egyformán alkalmas arra, hogy heti játékunknál felhasználjuk. Minden kulcsnak közös tulajdonsága, hogy fixekből, két esélyekből és három esélyekből összeállított alaptippből tevődik össze. A teljes variáció nem egyszer igen magas oszlopszám helyett, szabályszerű matematikai keretek között, lényegesen kevesebb oszlopszámon játszható meg.
Az alaptipp hibátlansága esetén a teljes variáció a maximális 13-as találatot garantálja, a totókulcs ugyanakkor lényegesen kevesebb oszlopból összeállítva is biztosítja a tízes, tizenegyes vagy a tizenkettes találatot úgy, hogy közben lehetőség van a 13-as találatra is.
   A telitalálattal szemben alsó határként jelentkező, arról, eggyel, kettővel vagy hárommal kisebb találatú értékek figyelembevételével kapták a totókulcsok a nevüket: egyhibás, kéthibás, háromhibás.
A megjelölés nem azt jelenti, hogy a totókulcsok biztosan hoznak egy, két vagy három hibát, hanem - és ez nagyon lényeges – a legrosszabb esetben hoznak ennyit, feltételezve azt, hogy az alaptippünk hibátlan. A lényeg, hogy aki totókulccsal játszik, több mérkőzést játszhat meg két vagy három eséllyel, mint az, aki nem alkalmazza a rövidített totókulcsos játékot.

Folyt. Köv.
Levati 

A totókulcsos játék mindig alaptippből indul ki. Az alaptipp a totószelvényen levő mérkőzésekre vonatkozó elképzelésünk abban a formában, hogy melyik mérkőzést várjuk, illetőleg tippeljük egyesélyesnek (vagy csak 1-esnek, vagy csak x-nek, vagy csak 2-esnek), melyiket kétesélyesnek (1 x-nek, 1 2-nek, vagy x 2-nek) és melyiket háromesélyesnek (1 x 2-nek). A totókulcs az ilyen rövidített variáció megjátszására szolgál.


A totókulcsok általános szóhasználat szerint egyhibapontosak, kéthibapontosak, háromhibapontosak. Az elnevezés eredetére és jelentésére a bevezetésében már kitértem. Példával is igazolom, hogy milyen mértékben és hogyan növeli az esélyeket a totókulcs használata:
   Ha az alaptippünket 1 háromesélyesre, 7 kétesélyesre és 5 fixre játszott mérkőzésből állítjuk össze, a következőképpen játszhatjuk meg:
Felírjuk kollektív szelvényre, fizetjük a teljes variáció 384 oszlopa után járó 15360 forint összegű részvételi díjat
(Egy oszlop 40 Forint).
Egyhibapontos kulccsal játszva az alaptipp variált mérkőzéseit – játékunkat 48 oszlopra, a részvételi díjat pedig ennek megfelelően 1920 forintra csökkentjük azzal a megfontolással, hogy a variált mérkőzések számát így sem kell csökkentenünk, s ha valóban jól állítottuk össze az alaptippet, így is biztosan lesz 12-es találatunk. Sőt, ha a totókulcs a hibapontot nem hozza – s erre is van bőven lehetőség – telitalálatunk is lehet a 48 oszlop bármelyikén. Hovatovább a 12-es találatot úgy is elérhetjük, hogy az alaptippünk is már eleve egyhibás.

A 13-as találattal szemben két hibapontot mutató 11-estalálathoz ugyanennél az alaptippnél 12 oszlop – 480 forint részvételi díj -, illetőleg a három hibapontot mutató 10-es találathoz 6 oszlop – 240 forint részvételi díj – is elegendő.
   Hangsúlyozom, hogy az egyhibás totókulcsnál a 12-es találatra, a kéthibás totókulcsnál a 11-es találatra, a háromhibás totókulcsnál a 10-es találatra vonatkozó garancia feltétele a hibátlan alaptipp, lehetőségként pedig fennáll akár a 13-as találat elérése is, vagy pedig – mint erre az egyhibás kulcs nyújtotta lehetőségeknél már utaltam – akkor is hozhat 10-es találatot a háromhibás kulcs, ha a hibák netán már az alaptippben jelentkeznek.
Folyt. Köv

Levati 

[/size]


[/b]
Akár az alaptippet állítjuk előbb össze, és ahhoz választunk ki totókulcsot, akár pedig valamelyik már előre kiszemelt totókulcs figyelembevételével készítjük el az alaptippet, 2, 4, vagy hathasábos szelvényeken való tippelés esetén, az alaptippben mindenképpen annyi két, illetőleg háromesélyesre kijelölt mérkőzés lehet csak, amennyinek a bontását a totókulcs tartalmazza.
   Az alaptipp totókulcsos játékát legegyszerűbben és legbiztonságosabban úgy készíthetjük el, ha előbb a variált mérkőzések mellé írjuk ki a kulcs szerinti kétesélyesnek megfelelő tippjelek behelyettesítésével, a háromesélyeseknél változtatás nélkül a totókulcs szerint -, s csak utána jegyezzük be – ugyancsak vízszintes sorba – az alaptipp szerinti fixet, így kialakítva mind a 13 mérkőzésre a totókulcsos játékot.
   A totókulcsos játék készítésének ezt a két fázisát példán is bemutatom.


1.   1   1   1   x   x   2   2   1   1
2.   1x2
3.   1
4.   2
5.   12   1   2   2   1   2   1   1   2   
6.   1
7.   12   1   2   1   2   2   1   2   1
8.   2
9.   1
10.   2   1   2   1   2   2   1   2   1
11.   2
12.   12   1   2   2   1   1   2   2   1
13.   x






1     1    1   1    1    1    1    1    1   
1x2   1      1      x    x   2   2   1   1   
1     1    1   1    1    1    1    1    1    
2     2    2   2    2    2    2    2    2   
12    1   2      2   1   2   1   1   2
1     1    1   1    1    1    1    1    1
12    1   2      2   1   2   1   1   2
2     2    2   2    2    2    2    2    2
1     1    1   1    1    1    1    1    1
12    1   2      1   2   2   1   2   1
2     2    2      2    2    2    2    2    2   
12    1   2      2     1   1   2   2   1
x     x      x    x     x     x     x     x     x

   A példában az alaptipp kétesélyes mérkőzéseit 1 2-re vettem. A kétesélyes mérkőzéseket azonban nem minden esetben játsszuk 1 2-re, hanem legalább ugyanilyen gyakran 1 x-re vagy x 2-re. Ez pedig azt jelenti, hogy a totókulcsban 1 2-vel jelölt sor egyik tippje – vagy a 2-es vagy az 1-es – helyett x-et kell játszani. Hogyan történik a tippjel csere? Egészen egyszerűen. Ha ugyanis a  kétesélyes tippünk 1 x, akkor a kulcs megfelelő sorában a 2-esek, ha pedig x 2, akkor az 1-esek helyére kell az x-et behelyettesíteni.
   Más változást a totókulcs vízszintes sorainak a tippjelein vagy azok elhelyezésén alkalmazni sem szabad. A vízszintes sorok azonban a totókulcs szerinti sorrendjüktől függetlenül, a maguk egészében tetszés szerinti sorrendben használhatók fel az alaptipp variált mérkőzéseinek a bontásához.
   Ha valaki az itt ismertetett módokon kívül más módon is változtat a totókulcson, a találati feltételek garanciája megszűnik, a kulcs elveszti szabályszerű rövidített variáció jellegét. Az alaptipp megjátszása a változtatás mérve szerint ötletszerűvé válik.



    A kollektív szelvényen való játék teljes variációs játék. Felhasználhatjuk azonban a kollektív szelvényt arra is, hogy azon teljes variációs játékkal kombinált totókulcsos játékot játszunk. Ez esetben az történik, hogy az alaptipp megjátszásra a teljes és rövidített variációt együttesen alkalmazzuk.
   A kollektív szelvényen való totókulcsos játéknál olyan totókulcsot használunk, amely kevesebb variált mérkőzés bontására készült, mint amennyi az alaptippben van. Célszerű, ha az alaptipp kollektív szelvényeken való megjátszásra történő bontását, illetőleg elkészítését előbb papíron végezzük el, s csak azután másoljuk be az egyes oszlopokat egy-egy kollektív szelvényre.
   Amikor az alaptippben kijelöltük, hogy melyek lesznek azok a variált mérkőzések, amelyeket totókulccsal bontunk, s melyek azok, amelyek bontás nélkül kerülnek majd rá a kollektív szelvényekre, a játékot ugyanúgy készítjük el, mint a 2, 4 és 6 hasábos szelvényeknél. Először tehát itt is a variált és bontani kívánt mérkőzésekhez írjuk be a totókulcs megfelelő vízszintes sorát, ezt követően pedig az alaptipp szerinti mérkőzésekhez írjuk be a totókulcs megfelelő vízszintes sorát, ezt követően pedig az alaptipp szerinti mérkőzésnél ugyancsak egy-egy vízszintes sorban annyi fixet, illetőleg bontás nélküli variált mérkőzést írjunk, ahány oszlopos a totókulcs. Egy-egy oszlop egy-egy önálló kollektív szelvény lesz, vagyis a kollektív szelvényre alkalmazott totókulcs esetében a totókulcs oszlopszámával azonos számú kollektív szelvényt kell kitöltenünk.
A második táblázat kicsit elcsúszott, de szerintem így is érthető