Itt talán nem off...
Idézetet írta: benson Dátum június 26, 2013, 20:07:40
Valakik (nevezzük őket spekulánsoknak) biztosan nagyon jól jártak az árfolyamok ilyen mértékű és irányú változásával. A bankok sem jártak rosszul, hiszen a felvett hitel összegéhez képest jóval többet fizet vissza a kedves ügyfél. Ez a plusz bevétel meg simán fedezheti a fedezetlenség és a rossz adósok miatti veszteségeket, hiszen az adósok nagy része (kb. 80-85%-a) továbbra is fizeti a törlesztőrészleteket.
Ha meg nem látták a valós kockázatokat, és profit szempontjából teljesen mindegy volt nekik, hogy forint vagy devizahitelt nyújtanak, akkor vajon miért reklámozták nyakra-főre a kockázatos devizahiteleket? Logikusan gondolkodva nem jobb nekik is a biztosan fizető adós a fix forint törlesztőrészlettel, mint az árfolyam ingadozásnak kitett, így kockázatosabb deviza adós? Azért tették, mert az alacsonyabb kamattal az ügyfél jobban jár? Ugyan már, mikor nézték ők az ügyfelek érdekeit? A végtörlesztés idején is mintha a fogukat húzták volna, mindent elkövettek, hogy megnehezítsék azok dolgát, akik forinthitellel szerették volna kiváltani devizahitelüket. A probléma előidézésében főszerepet játszottak, de a károk enyhítéséből már nem nagyon akarják a részüket kivenni.
Lehet, hogy volt valamennyi deviza fedezet a kihelyezett hitelek mögött, de közel sem annyi, amennyi kellett volna.
http://szabadriport.wordpress.com/2011/10/20/devizahitelek-a-bankok-fedezet-nelkuli-hazardjatekot-uztek-es-rajtavesztettek/
Szerintem ez egy korrekt összefoglaló a témáról:
http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/_quot_nincs_is_frank_a_devizahitelek_mogott_quot__ez_komoly.181059.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregatorAz általad említett spekulánsoknak semmi esélye nem lett volna, ha mi a tervek szerint bevezetjük az eurót, ráadásul egy spekulánsra nem is az jellemző, hogy egy évtizedet vár arra, hogy végre meginogjon a forint...
Egyébként ismerek olyat, aki gyenge forintnál vett fel CHF hitelt, majd egy 10%-os erősödés után még éven belül visszafizette és így nyert rajta közel másfél milliót.
Persze ez a ritkább, mert az átlagember a tőzsdén is akkor akar vásárolni, ha már felmentek az árak és jó a hangulat, ha meg zuhannak, akkor szabadulni próbál a papírjaitól. Na meg ugye itt túlnyomórészt ingatlan vagy autó lett a hitelből, ami nem teszi lehetővé a gyors visszafizetést.
A spekulánsoknak meg inkább a folyamatos árfolyammozgás kell - mint amilyen most is van - mint egy hatalmas, tartós elmozdulás. Jellemzően ha a spekulánsok egyik fele nyer, a másik veszít.
A bankok a deviza hitelekkel párhuzamosan kínálták a forint hiteleiket is, az ügyfél választhatott!
Az más kérdés, hogy az alacsonyabb törlesztőrészletek miatt magasabb hitelösszeget kaphatott a hitelfelvevő, ha az alacsonyabb kamatú konstrukciót választotta.
Pl. a bank megállapította, hogy a 200 000 ft-os nettó jövedelme 80 000 ft-nyi törlesztőrészlethez elegendő, akkor az ügyfél választhatott, hogy felvesz 9 millió forint hitelt 20 évre, 12 millió svájci frank hitelt 20 évre vagy, esetleg 12 millió ft forint hitelt 25 évre. (ez nem pontos számítás, de ha nem lakáscélra akart hitelt, még nagyobbak voltak a különbségek, mivel a szabad felhasználású CHF hitelt megkapta 6-8%-on, a forintot meg 14% körül!)
Sokak pont azzal lettek hitelképesek a szükséges összegre, hogy hosszú futamidőt és/vagy deviza hitelt választottak.
Ez a számítási metódus is azt bizonyítja, hogy a bankok nem vártak hatalmas forint gyengülést, viszont természetesen nekik is érdekük volt a minél több hitel kihelyezése.
Hoztak is ez miatt rossz döntéseket.
(azt már említettem, hogy új építésű lakásokra akár 100%-ban is hiteleztek a fedezet értékéhez képest, jövedelem nélkülieknek is egyes pénzintézetek 70% körül adtak hitelt az ingatlan értékéhez képest, amikor már elfogytak a "jó jövedelmű" ügyfelek.)
Érdekes, hogy a bankok mikor vizsgálták az ügyfeleik hitelképességét, akkor kértek információt a KHR-ből, hogy van-e az ügyfélnek nem fizetett hitele, na és megnézték a folyószámla kivonatait.
Na igen, de ha az ügyfél mondjuk csekken fizette a 60 000 ft-os autóhitelt (vagy lízinget), akkor azt sosem tudta meg a bank.
Pont ezért azóta már kitalálták a "pozitív adós" listát, ahova a fizette hitelek is bejelentésre kerülnek.
Természetesen csak az ügyfelek érdekében... hehe
A bankoknak inkább azt hánytorgatnám fel, hogy mondjuk mikor 2009. augusztusától hatóságilag korlátozták az egyoldalú szerződésmódosítások és kamatemelések lehetőségét, ők előtte júliusban gyorsan 1,5-3%-kal lényegében minden ügyfelüknek indoklás nélkül kamatot emeltek!
Na például ez volt enyhén gusztustalan, mert ebből a "pufferből" próbálták elviselni az ínséges időket és fedezni a bedőlő hiteleket. (ebben az időben még a hitelkihelyezés úgy, ahogy működött, de érdekes módon az új ügyfeleket még mindig kedvező kamatokkal csábították...)
A közvetítőrendszer is érdekesen működött!
Az ország legnagyobb közvetítő-tanácsadó cége nagyüzemileg ajánlotta az ügyfeleinek, hogy vegyenek fel svájci frank alapú szabad felhasználású jelzáloghiteleket, majd ezt a pénzt fektessék be jellemzően ázsiai részvény alapokba, de mindenképpen tőzsdézzenek vele, hisz a hozamok majd simán megtermelik a hitel törlesztőrészletét... (a valóság: elszabadult törlesztőrészletek, zuhanó tőzsde)
Na ez a cég azóta már kettészakadt és érdekes módon egyik fele sem viszi tovább a Brókernet nevet.
A bankok ha akarják, ha nem, a károk enyhítéséből kénytelenek kivenni a részüket.
Egyrészt majdnem minden 5. hitel "bedől" és még a jelzáloghitelek mögött sincs mindig fedezet, az autó-, folyószámla- és áruhitelek mögött meg pláne nincs.
Másrészt a banki különadók és a kikényszerített kedvezményes előtörlesztés és árfolyamgát konstrukciók is veszteséget okoznak nekik, azaz másnak relatíve nyereséget hoznak.
Például azoknak, akik véletlenül egy összegben ki tudták fizetni a 10-20 milliós hiteltartozásukat...
(jellemzően nem ők azok, akiknek tényleg szükségük lett volna segítségre)
http://index.hu/gazdasag/2013/05/15/egyre_durvabban_dolnek_be_a_hitelek/A hitelezésről meg annyit, hogy 2000 óta minden kormány ebben látta a gazdaságélénkítés, a belső kereslet növelésének lehetőségét, úgyhogy itt mindenkinek megvan a felelőssége ügyféltől a bankig, politikustól a hitelközvetítőig.