Nagyon jó meglátás és még jobb, hogy felhívtad egy olyan problémára a figyelmet
@csabax , ami a jelenben és a jövőben is óriási károkat okozhat.
Egy olyan generáció nőtt fel, akik az "erőszak és a félelem gyermekei", hiszen mindig háborúban állunk, mindentől tartani kell, folyamatosan támadnak minket. Mindent eltiprással lehet megszerezni, át kell gázolni a másikon, háborúzzál vele és győzd le, ezt láthatják a médiában. Az pedig, hogy a fiatalkori minták milyen hatással vannak ránk, elég csak a szüleinken, nagy szüleinken lemérni: akik a háború előtt születtek és a '40-es években már 8-10 évesek voltak, azok nélkülöztek, folyamatosan félelemben éltek. Ezek a személyek most már nagy- vagy dédszülők, mit láthatunk tőlük? El kell spajzolni az ételt - háborúban is ezt kellett -, hosszú időre legyen kaja, mert bármi történhet. Óvnak mindenkit, hogy ne menj tüntetni, ne szólj semmit, mert meghalhatsz. Ők ebben a korban nevelkedtek, ezeket a mintákat hozták magukkal, míg a mostani fiatalok a
@csabax által említett dolgokat.
Az pedig látszik, hogy egy-egy vezető milyen hatással lehet az adott régió vagy ország jelenére és jövőre. Pablo Escobar nem volt miniszterelnök, viszont hatása mai napig érződik Kolumbiában. Vele azonosítják az országot, gyakorlatilag milliók életét tette tönkre egy életre, körülbelül 35 évig tartott, mire nagyjából visszaállt a normális kerékvágásba az ország, de nem lehet tudni, hogy az utóhatása milyen lenyomatot hagyott a mostani 10-20 évesekben. Ezt majd 5-10 év múlva lehet tudni. Rendkívül hasonló helyzetben van Mexikó is, ahol egy olyan politikai elit kezében volt a hatalom (PRI), akik mindent elkövettek (merényletek, gyilkosságok, lepaktálás a drogkartellek stb.), hogy végletekig a hatalmon maradjanak. Ezt nevezik az örökkévalóság politikájának.
Az örökkévalóság politikájának lényege, hogy egy helyben állunk, ne legyen változás, maradjon minden úgy, ahogyan van, mert az a jó. Egyik alapvető pillére az örökkévalóság politikájának, hogy a fenyegetés ugyanaz (migráns, Soros, Gyurcsány stb.), ezek rendszerint visszatérő elemek, de ami ennél is fontosabb: kormány egyszerre csak egy dolgot tud csinálni - meg kell védeni az országot -, nem lehet fejlődni is, illetve sok mást dolgot, ami előrébb vinné a társadalmat. Ahhoz, hogy ez a rendszer működjön, utánpótlásra van szükség. Azt mondanom sem kell, jobb, ha a társadalom nagy része tudatlan marad (le kell építeni az oktatás), illetve azt tanulja, ami a "mi történelmünk", amit az adott rendszer gyártott (ingyen tankönyv, átvenni az intézmények felett az irányítást, újragondolt sorozatok és filmek az adott régió vagy ország történelméből).
Ezzel meg is lehet fogni a fiatalság bizonyos részét, ami az átalakított választási rendszernek köszönhetően, hosszú évtizedekre bebetonozza az uralkodó politikai erőt. Ehhez az alaphoz jön a mesterségesen szegénységi szinten tartott,
@zbking által említett nyugdjíasok és romák, akiknek kis aprót csepegtetnek. Az sem véletlen, hogy ennyire elengedik az inflációt (drágulás, még jobb pillanatban jön a segély), hiszen az így kiosztásra kerülő 50-100 ezer forinttal ellensúlyozzák ennek a hátrányos helyzetű társadalmi rétegnek a problémáit, cserébe a szavaztokért. Gyakorlatilag így a társadalom nagy része a butulás útján van, mindössze a kormánypárti sajtóból tájékozódhat, ami olyan szituációkhoz vezethet, mint amiről
@Alk vagy
@sleve írt nekünk. Mivel minden egyes nap ugyanazt hallják, ezért már ők is átveszik ezt a mantrát.
Ami a megdöbbentő, hogy nem lehet az egészet a "buta" emberekre fogni, ugyanis ügyvédek, vállalkozók, egyetemi tanárok (és még lehetne sorolni), ugyanúgy átveszik ezt a mantrát. Elmondanám, ha nem lenne internet, sokkal rosszabb lenne a helyzet (okkal történt az internetadó bevezetésére tett kísérlet is). Fontos még kiemelni a könyvek szerepét, mivel ez még mindig egy olyan eszköz, amivel sok emberhez el lehet érni, hiteles hírforrás. Különböző módok vannak arra, hogy a könyveket a javunkra fordítsük: kiadók vásárlása (így azt adják ki, amit mi mondunk), darálás (esetleg égetés) vagy épp a történelem megváltoztatása. Manapság már jóval szofisztikáltabb módot választanak az örökkévalóság politikusai: dezinformáció az interneten (fake news, trollhadseregek) és a nyomtatott sajtóban.
Én úgy gondolom, hogy ezen módszerek mentén, ez egy tökéletesen működő gépezet. Amikor egy-egy harciasabb ellenzéki képviselő megmondja, hogy jövőre jön az elszámoltatás, akkor vajon elgondolkodtak azon, hogy ezt a rendszert nem lehet lebontani 1-2 nap alatt? Az oroszok ugyanis 20-21 éve építgetik és javítgatják, illetve utálja adaptálják a kijelölt országba. Mi történik, ha kormányváltás van? Az, hogy a kasszában nincsen pénz, minden egykor állami kézben lévő dolgot kiszerveztek és olyan szövevényes céghálók vannak, hogy évek kellenek, mire kibogozzák őket. Csak egy újabb példa, hogy mennyire el vannak maradva az úgynevezett "jók": amikor az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (DEA) megkezdte a dél-amerikai munkáját, hosszú hónapokba - évekbe - tellett, mire az addig már óriási hatalommal rendelkező Pablo Escobart "bemérték".
A helyzet az, hogy a különböző országokban - ahol felütötte fejét az örökkévalóság politikája - rendkívül rosszul fognak hozzá a probléma megoldásának. Agresszióval, hogy elkezdik szidni az adott kormányt (ezt az egyszerű ember is tudja csinálni). Evezzünk egy kicsit más vizekre: elromlik az autód, ott állsz út szélén, megállnak segíteni, de az illető sem tudja megoldani a problémát, így közösen elkezditek szidni a gyártót. Megoldódik a probléma? Nem. Attól még ott fogtok állni az út szélén. Ellenben egy olyan személy fog segíteni, aki alternatív megoldást kínál a kialakult helyzetre. Visszacsatolás Pablo Escobarra és az ő kedvenc városára, Medellinre.
Medellin a '70-es évek második felétől, de elsősorban a '80-as évek közepétől a bűn városának számított. A lakosság többsége drogokból élt (termesztés, csempészet, eladás, védelem stb.), folyamatos volt az agresszió. Magas volt az iskolázatlanság, tehát kevés volt a tanult ember, egyetlen kiút volt: drogkereskedő lesz az adott gyermekből (luxusprostituált, ha lány). Ekkor azonban egy teljesen új vezetés érkezett, mely az alábbi megoldást kínálta: "
A szegénynegyedek felzárkóztatása, a közösségi és kulturális terek kiépítése, a fenntartható és kiterjedt közlekedési hálózat fejlesztése, valamint, hogy a lakosok közvetlen befolyáshoz juthatnak az önkormányzati döntéshozatalban."
A legfontosabb viszont, amit jó lenne jó pár politikusnak eltanulni Sergio Fajardo medellini polgármestertől: meghallgatta az embereket.
"
Bár a kartellek felszámolása után a zsigeri reakció az lett volna, hogy fegyveres rendőröket küldenek a problémás (és leginkább szegény) negyedekbe, a várostervezők a lakosokkal egyeztetve más eszközhöz nyúltak. ,,Ahelyett, hogy még több fegyverrel árasztották volna el az utcákat, inkább befektettek a szegény közösségekbe, és az ottani lakosokat elsőosztályú állampolgárokként kezdték kezelni. Így lehet igazán megváltoztatni életeket" – mondta a Newsweeknek Boyd Cohen, a barcelonai EADA üzleti egyetem urbanista kutatója. Fajardónak 2007-ben lejárt a mandátuma, de utódain keresztül a szellemisége tovább öröklődött."
Teljes cikk:
https://qubit.hu/2021/09/15/igy-lett-medellin-a-kokain-es-az-eroszak-kozpontjabol-az-egesz-vilagnak-peldat-mutato-zold-okosvarosAzon pedig szintén mosolygok, mikor már elkezdik kialakítani a kormányaikat az ellenzéki jelöltek. Először velünk, választókkal foglalkozzatok, mit szeretnénk. A Fidesz választási szlogenjein is hasonlóak, folytatjuk tovább. Mit?
Senki sem foglalkozik velünk, MAGYAROKKAL.