Na még egy kérdés gyorsan, aztán megyek építek egy hóembert.
Mi volt életed első fogadása?Nem vagyok rá büszke, nem is szoktam emlegetni. Negyedikes voltam és imádtam a bokszot, Ali meccseit néztem ahogy mozog, ahogy előre kitervelt taktikával viszi be az ütést az ellenfélnek, bokszoló akartam lenni. Aztán jött faterom, és mondta, hogy
Don King az igazi menő arc, ő promóter és sosem verik be képét, de tele van pénzzel.
Egy csapásra promóter akartam lenni, és a gyakorlati munkát másnap elkezdtem a suliban. Volt egy aprócska srác, Lacikának hívták, de én nagyon bíztam benne. Mindenkivel jóban voltam, elsőtől a nyolcadikig, szóval néhány félinfót elejtettem, és Lacika két szünettel később már meg akarta verni a nagydarab, verekedős, renitens Kristófot. Minden sulis bunyónál én voltam bíró, bennem mindenki bízott, én döntöttem el mikor van vége, ki nyert ilyenek. Most is engem kértek fel, suli után háromkor a kisutcában bunyó Lacika és Kristóf között. Megbundáztam volna, ha kell, geciség, de ez van, epres sulis tej volt a tét.
Volt még néhány szünet a sulis napból, én pedig elkezdtem fogadásokat kötni aprócska Lacikára, hogy ő fog nyerni. Dupla vagy semmi, fél sulival fogadtam. Iskolatej, osztálypénz, tolltartó, nem viccelek, még a tornazsákom is felraktam Lacikára, annyira hittem benne. A bunyó össze is jött, elkezdődött, de akkora hírverést csaptam neki, hogy az igazgató is feltűnt a dulakodás megkezdése után. Jó tanuló voltam, kiváló magatartással, ezért engem kérdeztek arról, mi is történt, szóval mondtam hogy én csak szét akartam választani őket, meg hogy egy lányon verekedtek össze, a Dórin. Ötödikesként
akkora melle volt, mint a fejem, hihető érvnek tűnt. Aztán persze másokat is kifaggatott az igazgatónő. Értékben állítólag olyan 100 ezer forintot tettem fel Lacikára. Bedobták hogy kirúgnak illegális fogadásért és verekedés megszervezéséért, de végül csak igazgatói megrovást kaptam.
És a poén most jön. Hazaértem, anyámat már addigra felhívták, látszott is rajta. Közeledtem felé, tudtam hogy pofon lesz, szóval kicsit balra fordítottam az arcom, az a fele jobban bírta a gyűrődést. Erre jobbról jött a teljes tenyeres, azt hittem kiesik a fogam. Majd jött életem kedvenc kérdése: "Legalább megnyerted a fogadást kisfiam?". Úgy elkezdtem röhögni, mint még sosem. Szóval ez volt az első fogadásom, aztán még kaptam párszor szaktanárit hasonlókért, mert a DNS-ben van a fogadásmánia, de azok maradjanak a múlt titkai