A zone usage egy pár éve meglévő statisztikai mutató, nem annyira elterjedt, viszont annál hasznosabb. Ez azt vizsgálja, hogy egy csapat milyen gyakran védekezik zónában.
A kosárlabdában van az emberfogás, ez az ismertebb védekezési formula, hiszen ehhez szokunk hozzá az utcai pályákon is gyerekként. A zóna egy fokkal komolyabb, mint ahogyan írtam. Ennek kétféle ismertebb válfaja van: 3-2 és 2-3, előbbi esetében három játékos van a periméteren, míg ketten a palánk alatt, míg utóbbinál ketten a periméteren a triplavonalnál, hárman pedig a palánk környékén (kettő a saroknál, egy középen büntetőterületen belül).
Azt gondolnánk, hogy mivel profikról van szó, ezért a zónavédekezés egy eléggé elterjedt dolog, de ez nem így van. Az NBA-ben is ritkán használják, de Európában sem élnek vele annyiszor, mint ahogyan azt gondolnánk. Ennek egyik oka, hogy tényleg nehéz megtanulni. Önmagában az alapokat nem bonyolult megérteni, de csapatként alkalmazni, na az a nehéz. Vannak olyan gárdák, akik hibrid védekezési megoldást használnak (zóna + emberfogás = match up zone), de azért sem terjedt el a zónavédekezés korábban, mert sokáig tiltva volt a profik között.
Azt sem árt megemlíteni, hogy van ugye a három másodperces szabály, ami megnehezíti a védők dolgát a zónában, főleg azokét, akik a palánk alatt tartózkodnak. Ha hibázol, akkor rögtön az ellenfél jöhet büntetővel (emiatt féltek a zónától a profi edzők, nem akartak hibalehetőséget). Ezért kell intelligens védő középre (Nurkic, Lopez stb.), aki erre is figyel. A zónának vannak hátrányai, azonban van egy nagy előnye: elrejthető a védekezésben gyengébb játékos. Emberfogás esetén ez nem így van, akkor ott véged, ha az embered elit dobó és jól kezeli a labdát, te meg átlagon aluli védő vagy, akkor szórnak rólad 30-40 pontot. Oké, hogy elváltalanak párszor rólad, de egy idő után ez sem lesz elég.
Zónában azonban tudnak bújtatni (levisznek a sarokba stb.), ahonnét csak az alapokat kell megoldani. Ezért volt az, hogy korábban a Miami vagy a Toronto is gyakran használt zónát, hiszen a gyengébb védők így kikerültek a látószögből. A Portlandnál ez Simons, de ebben a rendszerben ő is megél. A zóna még másra is jó, ezt a 2019-es Toronto Raptors fedezte fel: limitálható vele az ellenfél triplavető serege. Akkor Curry és társai kaptak egy kis ínyencséget Kawhi Leonardéktól, akik így fogták meg a GSW-t.
Annak a csapatnak Nick Nurse volt az edzője, aki ugye Európában is tanult, illetve középiskolákban és egyetemeken edzősködött. Hol gyakori a zónavédekezés? Pont középsuliban és egyetemeken. Nurse pedig szépen átültette ezeket a Toronto játékéba. Ha jól emlékszem, akkor ők 3-2-es zónát használtak, ami épp Steph Curry miatt váltott meccs közben 1-2-2-re, ahol volt egy első "zavaró", aki limitálta Curry távoli tripláinak esélyét.
Ha megnézzük, az a Toronto tökéletesen alkalmas volt a zónára:
- Marc Gasol, mint középső ember a palánk alatt, rendkívül intelligens center, kiválóan mozgatja a csapatot, érti a védekezést
- Serge Ibaka, elit védő, rendkívül magas Help Defense IQ
- Kawhi Leonard, minden idők egyik legjobb SF védője, MJ-vel vetekszik
- Pascal Siakam, elit védő, rendkívül magas Help Defense IQ
- Kyle Lowry, elit periméter védő, rendkívül magas Help Defense IQ
Kell ennél több? Ez a csapat periméter védekezésre született, intelligens játékosok, olvassák a játékot, ha ők akkor együtt tudtak volna maradni... Na mindegy, szóval zone usage, aminél a 3,5% az átlag, ami azt jelenti, hogy mondjuk 50 védekezésból 1-2 alkalommal védekezik zónában egy csapat. A 10-12% is csalóka, mert mondjuk 5-8 védekezés jut zónára, de ez csalóka, mert előfordul, amikor ez jóval több.
Mint látható, NBA-ben továbbra sem elterjedt a zóna. Körülményes a tanulási folyamat, tényleg intelligens játékosok kellenek hozzá. Ami fontos még, hogy ehhez olyan edző kell, aki érti is ezt a defenzív megoldást, aki át tudja adni a játékosoknak, akik erre fogékonyak. A 3 sec-es szabály miatt ez nem fog elterjedni, ráadásul sok játékos még a kosárlabda alapjait sem érti, nemhogy a zónát, de még a labdavezetést is nehezen tanulják meg.