Komoly problémák vannak a Monaco csapatánál, melyek mélyen gyökereznek és nem Thierry Henry leváltásával fognak megoldódni. Dijon is elveri a hercegségbeli csapatot?
A profit az elsődleges!
Dmitry Rybolovlev ambíciós tervekkel vette át a francia klubot 2011-ben. Mindenki azt gondolta, hogy szupercsapatot épít a milliárdos, de gyökeres fordulat következett be egyik pillanatról a másikra a klub és az elnök életében. Rybolovlev az első másfél évben komolyabb igazolások nélkül próbált lavírozni, de ő is belátta, hogy az álmaihoz sztárok kellenek. Érkezett is 2013 nyarán James Rodriguez, Falcao és Joao Moutinho, összesen 160 millió eurót költött.
A keret francia szinten is nagyon erős volt, de csak a második hely jött össze a bajnokságban. Azt gondolhattuk, hogy a milliárdos tanult a hibából, és következő nyáron ezért nem igazolt. Ez azonban komoly tévedés. Nem azért kezdett el a fiatalokra építeni, mert ezt látta jónak, hanem a 2014-es válása, illetve az FFP miatt. Előbbi a történelem egyik legnagyobb összegű vagyonmegosztása volt (több, mint 1000 milliárd forint jutott a feleségének), illetve a pénzügyi fair play nevében már nem akart büntetést fizetni az elnök.
Új korszak kezdődött a hercegségbeli klubnál, saját nevelésű játékosokra és a többi csapattól elszipkázott fiatalokra kezdtek építeni, mindezt egy olyan tehetséges edzővel, mint Leonardo Jardim. A venezuelai tréner kiválóan értette dolgát, hiszen sokáig dolgozott utánpótlás képzésben. Egy látványosan és jól játszó, kontrákra építő csapatot rakott össze, olyan tehetségekkel, mint Kylian Mpabbé, Bernardo Silva, Anthony Martial, Yannick Carrasco, Tiemoué Bakayoko, Thomas Lemar, Fabinho, Valére Germain, Djibril Sidibé és Benjamin Mendy.
Ez végül egy bajnoki címben és egy Bajnokok Ligája elődöntőben csúcsosodott ki. Közben azonban Rybolovlevnek likviditási problémái akadtak, illetve a legnagyobb szenvedélyének, a festményeknek sem tudott kellőképpen hódolni (kénytelen volt eladni Leonardo da Vinci, "Salvator Mundi" című festményét is, mely 2017 végén a világ legdrágábban eladott festménye volt). Az elnök fokozatosan kezdte eladni a játékosait is, így mára ott tartunk, hogy alig maradt valaki az egykor sokra hivatott keretből.
Edzőváltások
Két év alatt a Monaco megszabadult a legjobbjaitól, mindezt durván 250 millió euró profitért. Óhatatlan volt, hogy ezt a helyzetet nemhogy Leonardo Jardim, de senki sem tudta volna kezelni. Szétszedték a csapatot és tucatjátékosokkal töltötték fel, közben az elvárások ugyanazok maradnak. Jardim még így is erőn felül teljesített, de végül a 2018/19-es szezon hozta meg számára a bukást. Rengeteg volt a sérülés, olyan játékosokat hoztak haveri alapon (Golovin), akik nem ütötték meg még a minimális mércét sem.
Jardim bukása után az egykori klublegenda, Thierry Henry került a kispadra. Sokan bíztak benne, de az tisztán látszott, hogy nála jóval tapasztaltabb edzőknek is meggyűlne a baja a helyzettel. A vereségek Henry regnálása alatt is jöttek, fogadóirodák pedig rendre túlértékelték a hercegségbeli klubot. Rybolovlevet közben letartoztatták korrupció vádjával a Bruges elleni BL-meccs előtt. Henry ténykedése sem tartott sokáig, ugyanis január 24-én elbocsájtották.
Mielőtt azt gondolnánk, hogy Jardim vagy Henry rossz edzők, ez nem igaz. Az alelnök, Vadim Vasilyev által felvázolt jövőkép (elsősorban saját nevelésű fiatalokra való építés) ugyanis az egyik pillanatról a másikra megszűnt. Túl gyorsan adták el a fiatal tehetségeiket és középszerű játékosokkal pótolták (mindenáron pénzt akart Rybolovlev), ad hoc igazolásokat hajtottak végre. Érthetetlen volt, Nacer Chadli, Stefan Jovetic vagy épp Aleksandr Golovin érkezése, de ebbe a kategóriába sorolható Cesc Fabregas leigazolása is.
Bár utóbbi még védhető volt, hiszen kellett Henry számára egy bizalmi ember. Mi sült ki ebből a helyzetből? Gyenge játék, egyedüli pozitívum a kezdetben még egészséges Rony Lopes teljesítménye volt, többiek vállalhatatlanok voltak. Borítékolható volt a visszaesés, de ennyire komoly hullámvölgyre senki sem számított. Jelen pillanatban ott tartunk, hogy reális az esély, hogy év végén kiesik a Monaco. Taktikailag, ha Jardim nem tudta belőlük kihozni a legtöbbet, akkor a piacon számukra elérhető edzők közül senki sem fogja.
Következik a Dijon
Hiába vannak olyan játékosok a keretben, mint Fabregas, Falcao, Naldo vagy Subasic, ők már túl vannak pályafutásuk zenitjén, gyakorlatilag edző nélkül van a klub, teljes a káosz. Egy olyan csapathoz látogatnak, akik mostanság egyre jobban játszanak, ráadásul a kupában hat gólt értek el. Monaco játékéban nincsen koncepció, ha képesek is nyerni, azt maximum egy egyéni villanásnak köszönhetik majd (vendég győzelem megéri 2.46-ért?). Mi lesz a későbbiekben? Úgy néz ki, hogy hosszú évekre annyi a monacói álmoknak, hogy meghatározó csapat legyenek hazájukban és nemzetközi szinten is.
