Igazad van, csak bosszantó, hogy ilyenért másokat simán megbüntetnek. Nekem rémlik egy Alaphilippe vagy valami hasonló sztár megbüntetése, de a Jumbo-Visma olyan, mint egy törvényen kívüli csapat. Az pedig külön felháborító, amilyen arroganciával büszkélkednek, hogy csaltak, meg ez tök normális, mert az esetek kétharmadában ez történik. Micsoda? Még a szakági elemzők is mondták, hogy ilyen nincsen, UCI már a legkisebb szarságra is harap, hát emlékszem, valaki rossz helyen dobott el egy kis szemetet, instant büntetés, felmentél a járdára pavés verseny? Kizárás.
Az mutatja leginkább, hogy bűnös a Jumbo-Visma, hogy instant átmentek támadásba, meg hogy milyen alapon vették őket elő. Az egész gárda úgy ahogy van, hányinger. Most már ott tartunk, nem hajlandóak a sztárok vezetni, Van Aert is, tegnap megcsinálta a csalást, majd szinte egy métert nem ment elől, vezessen Pogacar és Van der Poel. Roglic? Dettó. Ők nem dolgoznak, csapatuk sem, csinálják mások.
És a bajom ezzel az, hogy ezeket majd 10-15-20 év múlva veszik csak elő, amikor kiderül, hogy a UCI védte őket, meg hogy az egész csapat nyomta az anyagot keményen. A Jumbo-Visma sikersztorija tökéletesen beleillik a régi kokszcsapatok sorába. Amikor előkerülnek hirtelen elit GT-menők, mint Vingegaard, aki 2018-ban még 40 perc felett kapott a l'Aveniren Pogacartól... Mint Roglic, aki esetében köztudott, hogy köze van a szlovén doppinglaborhoz (mondjuk az is fura, hogy az Aderlass-botrány révén a szlovén bringástársadalom jelentős részét elmeszelték, csak "véletlenül" Roglichoz és Pogacarhoz nem kapcsolható semmi, majd azt nyilatkozta az egyik csapatvezető, aki érintett a dolgokban - és azóta is dolgozik -, hogy életelében nem találkozott Rogliccsal és Pogacarral, miközben előbbi például a csapat tagja volt
).
Van Aert a világ egyik leginkább túlértékelt versenyzője. Úgy emlegetik, mint nagy belga klasszist... Tom Boonen ilyen idősen már nyert két Roubaix-t, két Flandriát, világbajnok volt és egy rakat szakaszt nyert (70 felett). WVA? Pavés klasszikust még nem sikerült nyernie, emlékeim szerint kétszer állt mindössze dobogón ezeken a versenyeken... Sprinterek között is van tőle jobb szép számmal, időfutamosok között is.
Mindenki ezt az MVDP-WVA csatát a Boonen - Cancellarához hasonlítja, de én itt nem látok semmi ilyesmit. Az a két legenda uralta a két legnagyobb pavés egynapost. Amíg ők ketten prime formában voltak (2005-2014), addig a 20 versenyből 12-őt megnyertek, illetve mindössze 4 olyan verseny volt, ahol nem állt dobogón valamelyikük. Ehhez képest az WVA-MVDP páros kettőt tudott nyerni négy szezon alatt (azokat is Van der Poel).
Nagyon érdekes a UCI működése, mert ugye egyik kezével felemel (akik többet fizetnek), másikkal meg a mélybe taszít. Így jártak most a kolumbiai bringások. Az eddig is köztudott volt, hogy cuccoznak kemény, sem López, sem Nairo nem volt tiszta, de mégis éveket vártak. Amíg hozták a nézettséget, amíg látványos támadásokat csináltak, addig hagyták őket. Amint nincs rájuk szükség, egyből: cuccoztak végig, el kell meszelni őket.
Most nem azért, de a védőháló-effektus tökéletesen megmutatkozik most is. Emlékszem, még a 2000-es években erről beszélt Tyler Hamilton egy interjúban: ha védenek téged, akkor bármit megtehetsz a kerékpársportban, szólnak előre a tesztekről, nyugodtan csalhatsz, semmi bajod se lesz. Most pontosan ez van a Jumbo-Visma esetében is, tisztában vannak vele, érinthetetlenek.
Nekem a kedvencem Sean Kelly sztorija, ha érinthetetlenség. Sean Kelly volt a leghíresebb ír versenyző, korszakának egyik legjobbja volt ('80-as évek). A Párizs-Nizzán mai napig ő nyert a legtöbbször (ez így is marad), de nyert még Vueltát, Giro di Lombardiát, Milano - Sanremót, Paris - Roubaix-t, Liege - Bastogne - Liege-t, mindent is. Mindezt úgy, hogy hivatalosan amúgy sprinter volt. Na ezek után el lehet képzelni, hogy lett all-round versenyző.
A lényeg, hogy több alkalommal megbukott teszteken. Az egyik 1984-ben történt, amikor a Paris–Brussels után pozitív mintát produkált. Nem kapott durva eltiltást (néhány hónap), viszont a sztoriban a vicces, hogy utólag derült ki, hogy ő is doppingolt, mert a minta, amit leadott, az nem az övé volt, hanem a szerelőjének a vizelete, aki szintén cuccozott, hogy bírja a feszített tempót munkában.
Ezek után, 1988-ban újból megbukott. A baszk körversenyen top5-ben végzett, vitték a vizsgálatra, pozitív teszt. Úgy voltak vele, mivel amúgy sem kiemelkedő érték, meg nem is nyert, így elég az időbüntetés... Hátrébb sorolták, de nem tiltották el. A baszk kör április 8-án ért véget, két nap múlva már a Paris - Roubaix-n volt 15. helyen, majd utána LBL-en volt 5., végül megnyerte a Gent - Wevelgemet. Mindezt 12 nap leforgása alatt. Nyugi, itt nem ért véget a sztori, ugyanis a pavés egynaposokról elment a Vueltára, amely április 25. és május 15. között zajlott (akkor még a Giro előtt rendezték). Olyan szintű fölénnyel nyert, hogy mindegyik szakaszon top10-ben volt, élete egyetlen háromhetesét nyerte. Sean Kelly azóta köztiszteletben álló legenda, összes eredményét megtarthatta, becsületes és tiszta sportoló.
Van "némi" kapcsolat aközött, hogy ki a UCI-elnök, kik emelkednek fel és hullanak a porba. Az 1980-as években spanyol elnöke volt a UCI-nak, elkezdődött a spanyol bringások térnyerése, hirtelen megszaporodtak a nagy szponzorációval rendelkező spanyol csapatok, jöttek a jobbnál jobb spanyol versenyzők, akik utánpótlásban nem értek el eredményeket korábban, de felnőttek között a legjobbak voltak. Ezzel párhuzamosan elkezdték elmeszélni az ősi rivális olaszokat. Elég csak megnézni a 2000-es évek második felétől, hogy épp szigetországi vezetői voltak 12 éven át a szövetségnek, érinthetetlen volt a Sky, majd mikor Cookson távozott, hirtelen bíróságra citálták a csapat orvosait stb., mondjuk lehet ez is csak mind véletlen.