Gyorskorcsolya

Gyorskorcsolya, Rövid Pályás Gyorskorcsolya

A Sportág bemutatása:

Gyorskorcsolya:

Ebben a szakágban magyar versenyző nélkül rendezik majd meg a vancouveri ötkarikás játékokat. A sportág egyébként már a legelső, vagyis az 1924-es olimpia műsorán is szerepelt – férfiak számára rendeztek 500, 1500, 5000 és 10 000 méteres versenyeket. A hölgyek csak később, egész pontosan 1960-ban kaptak lehetőséget arra, hogy az ötkarikás játékokon is megmutassák tudásukat.

A gyorskorcsolyázók pályája – az atlétikai pályához hasonlóan – négyszáz méteres, s a korisok kettesével futják le a távokat. A versenyzők nem egymás, hanem az óra ellen küzdenek (ellentétben a short trackkel), s a szakág jellegzetessége, hogy a párosok tagjai minden körben pályát váltanak, vagyis az, aki addig a belső íven haladt, „átengedi" a helyét a külső íven haladónak.

Összesen tíz egyéni aranyérmet osztanak ki: a férfiak 500, 1000, 1500, 5000 és 10 000 méteren, míg a hölgyek 500, 1000, 1500, 3000 és 5000 méteren versenyeznek. A legrövidebb távon mindenki kétszer fut, s az összesítés alapján hirdetnek győztest.

A szakág jellegzetes versengése (férfiaknál, nőknél egyaránt) az üldözéses csapatverseny, ahol nemzetenként három koris küzd – a pálya két ellentétes pontjáról, az egyenesekből indítják a csapatokat, s mindig a harmadikként célba érkező eredménye számít az összesítésnél.

Az olimpiai szempontból fiatalabb múltra visszatekintő short track (bemutató jelleggel 1988-ban debütált, majd négy évvel később már bajnokokat is avattak) az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvend, köszönhetően leginkább a szédítő tempónak, a látványos előzéseknek, a hatalmas bukásoknak.

Short Track:

A gyorskorcsolyával ellentétben ugyanis itt megengedett az előzés, a korisok nem is az óra ellen küzdenek, hanem a vetélytársak ellen. Ebből is adódik a short track egyik látványossága: amikor a korisok a kanyarokban teljesen bedőlve siklanak, s a szabályok szerint a kezüket is letehetik a jégre. A kanyarokban történik a legtöbb előzés.

A verseny egy jégkorongpálya közepén, bójákkal jelölt oválpályán zajlik, amelyen a kijelölt kanyarok szimmetrikusak, sugaruk nyolc méter. Egy teljes kör hossza 111.12 méter. A küzdelmeket mindkét nemnél 500, 1000 és 1500 méteren rendezik meg – a legrövidebb távon futamonként általában négy (néha öt), míg a két hosszabb távon leginkább hat koris küzd egymással. A célvonal minden távnál azonos, de a távok hosszának megfelelően a rajtvonalak helyei változnak.

Az egyéni számok mellett váltóversenyeket is rendeznek – a férfiak 5000 métert, míg a hölgyek 3000 métert teljesítenek. A szabályok értelmében egy csapatnál négy koris van a jégen, egy a pályán, három pedig a körön belül. A váltás érintéssel történik (a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a leváltott versenyző hátulról meglöki társát, s ezáltal lendületet ad neki). Minden csapattagnak kötelező legalább egy kört teljesítenie, s az utolsó két körben már nem szabad váltani.

A küzdelmek során az oválkörön belül helyezkednek el a bírák, akik pályaelhagyásért, lökésért, keresztezésért, a táv lerövidítéséért, ütközésért, akadályozásért kizárhatják az adott versenyzőt. A bírák közül a döntnök szava a meghatározó – határozata fellebbezhetetlen.

(forrás: NSO)

Gyorskorcsolya a 2010-es Olimpián:

Férfi Versenyszámok:

Női Versenyszámok:

Program - Gyorskorcsolya:

Rövid pályás gyorskorcsolya a 2010-es Olimpián:

Férfi Versenyszámok:

Női Versenyszámok:

Program - Rövid Pályás Gyorskorcsolya:

Kapcsolódó hírek:

NSO: A rövid pályás korisokban bízhatunk

Fórum - Gyorskorcsolya