ATP Houston: Isner győzelemsorozatának egy honfitársa vetne véget

John Isner a pályafutása legjobb időszakán halad át, de ahhoz, hogy az otthoni közönség előtt folytathassa az álomszériát, Steve Johnsont kell legyőznie a negyeddöntőben.

Egy elég bizonytalan idénykezdés után az amerikai óriás nagyon elkapta a fonalat és top 10-es státuszt érdemelt ki magának. Nemrég karrierjének legnagyobb tornagyőzelmét nyerte nagyon meggyőző módon Miamiban, olyan játékosokat verve egymás után mint Juan Martin Del Potro vagy Alexander Zverev.

Az tény, hogy mindig kedvelte az otthoni versenyeket, hiszen a tizenhárom tornagyőzelméből tizenegyet amerikai földön szerzett. Harminckét éves lévén, már nem sokan számítottak Big John karrierjének felívelésére, de jelen pillanatban minden amihez az amerikai hozzáér az arannyá változik. Isner, ugyanúgy mint következő ellenfele, már ismeri, hogy milyen győzni Houstonban, ő a torna 2013-as bajnoka. A címvédő Steve Johnson, a világranglista 51. helyezettje nem indul esélytelenül Isner ellen. Harciasságának lehettünk jó párszor már tanúi. Példa lehet erre akár a tavalyi houstoni menetelése amit végső győzelemmel koronázott, vagy akár az itteni idei első meccse, Ernesto Escobedo ellen, amelyet szetthátrányból, keményen küzdve fordított meg. Nem igazán jeleskedett ő sem az év elején, de visszatérve egyik sikere színhelyére már fordítani látszik a kockán. Előző fordulóban az ígéretes Frances Tiafoet verte két játszmában, ezzel biztosítva magának egy helyet a negyeddöntőbe.

Aki lép és aki vár

A két amerikairól bátran el lehet mondani, hogy ismerik egymás játékát. Nyolcszor játszottak egymás ellen és az állás egyenlő. Az a része a statisztikának, ami Isnernek kedvező ebben a pillanatban az, hogy a salakon játszott két meccsüket ő nyerte, viszont ami Johnsonnak kedvező, hogy Big John 2015 óta nem verte meg. A bukik szerint Isner a mérkőzés esélyese 1.60-as győzelmi szorzóval, Johnson szorzója pedig 2.33. Taktikai részen, véleményem szerint, nem lesz meglepetés, Isner fogja hatalmas szerváiból kihozni a legtöbbet és támadni fog tenyeresével a legelső adódó alkalommal. Ha ideje lesz kellőképpen a labdákhoz helyezkednie, akkor irányítani fogja a játékot. Nem a legkiválóbb lábmunkával rendelkezik, de magasságához képest egyáltalán nem teljesít rosszul. A fonák részen könnyebben kényelmetlen helyzetbe szorítható, tenyeresével jobban alkalmazkodik azokhoz a labdákhoz, amelyekhez nem sikerül megfelelően helyezkednie. Annak ellenére, hogy a salakon a labda magasabbra pattan és sok játékosnak ez kellemetlenséget okoz, Isnernek nem igazán jelent ez gondot, mert a számára  a labdák optimális ütési magassága fentebb van mint más játékosoknál. Johnsonnak nem annyira éles sem szervája, sem tenyerese, de vannak ellenszerei Isner játékára.

Nyesett tenyerese bizonyos körülmények között nagyon hatékony lehet, ha kell türelmesen építi elő pontjait vele és ha kell akkor jól tördeli is vele a játék ritmusát. Ha esélyt kap rá, veszélyesen váltakoztathatja vele a tempót, a labdák hosszát és pörgetését. Védekező helyzetből viszont elég sterilnek tűnik ez az ütése, nem igazán tud nagy kárt tenni vele, és bizony Isner ellen fog kelleni bőven védekeznie. Fonák részről a szerva fogadásai sem igazán élvonalúak, mert sokszor passzívra sikerülnek a nyesett labdái. Ezzel az ütéssel, akkor lehet hatékony ha ő diktálja a labdamenetet. Az is lesz Steve célja, hogy mérsékelje ellenfele agresszivitását, mert másképp szinte reménytelen lapos nyerők fognak érkezni a túloldalról. Minél hosszabbak a labdameneteket, annál előnyösebb helyzetbe kerül Johnson, mert ő az aki ezekre jobban szakosodott. Elméletileg, addig kell a pontokban maradnia, amíg előnyös helyzetbe kerül tenyeresével. Isner abban az esetben lehet a legeredményesebb, ha nem hagy időt ellenfelének. Az tény, hogy egyik játékos sem salakjátékos, és ez nem csak Isner pályán való mozgásán, hanem a Johnson lábmunkáján is látszik. Steve is kissé merevebb ezen a játékfelületen.

Szokatlan helyzet

Ha ez a mérkőzés pár héttel ezelőtt zajlott volna, akkor kiegyensúlyozottabb lett volna a helyzetkép, de jelen pillanatban nagyobb esélyt látok rá én is, hogy Isner lendülete nyerőnek bizonyuljon. Azért azt hozzáteszem, hogy Johnsonnak ha végül nem is sikerül győznie, akkor se látom még Isner győzelemsorozatát hosszú ideig tartani. Akárhogy is nézzük, érdekes lesz két amerikai játékost egy amerikai salakos tornán játszani látni. Már jó pár éve feltűnt, hogy a houstoni salak színe sokkal sötétebb barna, és kevesebb benne a vörös árnyalat mint az európai versenyeken látható borítások színe. De persze, a változatosság mindig jól jön.