Brutális szakasszal folytatódik a Giro d'Italia!

A világbajnokság után bízhatunk még benne? Mindenkit altatott és csak erre a versenyre készült? Tudjuk kiről van szó. 

Nem érdemes tartalékolni

Az elmúlt 10 évben nem sok olyan verseny volt, ahol az első héten lett volna 200 km-t meghaladó, minimum 25 km-es hegymászással tarkított etap. Azon kevés esetben, amikor ez megvalósult, rendre a favoritok versengtek az első helyért. Jelen helyzetben viszont, másként gondolják az esélyeket a fogadóirodák. Többségük arra apellál, hogy egy szökés haza fog érni, amiben természetesen van ráció. Miért gondolom én az ellenkezőjét? 

• Hiába a sok hegyi etap, könnyen megeshet, hogy a harmadik héten rövidítenek majd az időjárási körülmények miatt, így minden esélyt meg kell ragadni a támadásokra
• A 200 km feletti etapok esetében már nagyon jó állóképességekkel kell rendelkeznie a szökevényeknek, főleg 13-15 fokos időjárás esetében
• Az utolsó emelkedő több, mint 20 km, mindezt 185 km megtétele után, valószínű, hogy meredeken beérik a szökevényeket
• Megeshet, hogy Zakarin szintű versenyzője betámadja a főmezőnyt az utolsó emelkedő kezdetén, de neki is számolnia kell azzal, hogy az összetett esélyeseknek fontos az etap
• A elkövetkező másfél héten mindössze két szakasz lesz ezen kívül, ahol érdemben változhat az összetett, felesleges spórolni. 

A két legfontosabb tényező, ami miatt az irodák a szökést hazaérését várják: időjárás (nedves utak = biztonsági tempó a főmezőnytől) és a gyengébb csapatok. Utóbbi esetében mindössze két olyan összetett esélyes van, akinek megfelelő segítői vannak: Nibali és Majka. Előbbinek kiváló sora van, utóbbinak pedig ott van Fabbro és Majka. Gyakorlatilag erre a 6-8 emberre bízzuk a tippet, arra ugyanis kár lenne alapozni, hogy a Quick Step végig fog dolgozni Almeidáért.

Megint az olasz Vincenzo Nibali

A vb-n megszivatott, próbálkozott ugyan egy támadással, de nem volt olyan erőben. Ugyanakkor azt a vb-n is láthattuk, illetve az Etnán is, ha rossz az idő, akkor Nibali sokkal jobban bírja a nagyobb tempót, mint a többiek. Megfigyelhető volt az Etna meredek részein, hogy amikor igazán megindult a Cápa, akkor csak Fuglsang tudta vele tartani a lépést, illetve olykor Pozzovivo. Nibali volt az, aki szétszakította a sort, szóval van ott erő. 

Szerdára megint rossz időt mondanak, eső is lehetséges, 13-15 fok az utolsó emelkedőn, ehhez jön még a kisebb szél, egyből 10 foknak érzi a versenyző. A 3. szakasz túl rövid volt az összetett esélyeseknek, hogy felérjenek a szökevényekre, mindössze 150 km. Nibaliék nem is feltétlenül akarták, de most nincs hova tartalékolni. Nem lesz 2-3 napon belül komolyabb hegyi etap. 

Az utolsó emelkedő 22 km hosszú, egy megfelelő stratégiával izolálni lehet egy Trek szintű csapatnak a riválisokat. Ciccone vagy Brambilla képes akkora tempót menni, hogy 6-8 ember maradjon az emelkedő végére, ahonnét Nibali bevállalhat egy merész lejtmenetet. Elvileg feltérképezte a Giro d'Italia fontos szakaszait (ez is azok közé tartozik), mivel technikás lejtmenetről beszélünk, ez szintén kedvezhet Nibalinak. 

Ez egy olyan támadás lenne az olasz részéről, amire kevesen számítanak, mondván ilyen csúszós utakon támadni őrültség. Azonban ezzel a taktikával GT-t lehet nyerni, hiszen ilyen körülmények között belehajszolhatja a hibába a többieket, vagy olyan értékes másodpercekre tehet szert, ami a későbbiekben jól jöhet. Ott van persze az is, hogy lehetséges, nem kockáztatnak a Treknél, várnak a harmadik hétig, nem kell nekik a jóváírás, különbség sem, majd az utolsó három emelkedőre tartogatják az erőt. Nagy hiba lenne, főleg akkor, ha Nibali jó erőben van és tud menni (márpedig az Etnán úgy tűnt, ez most mind adott).