Háború ez az összecsapás! A szó legnemesebb értelmében háború! Bár nem biztos, hogy ebben az esetben érdemes említeni a „nemes” szót. Ugyanis az Ajax-Feyenoord rangadó azon kevés összecsapások közé tartozik, amelyek már követeltek halálos áldozatot. Mivel a párharc egyik résztvevője a labdarúgás nevű sportágban mérföldkőnek számító „totális futball” legnevesebb művelője, nagyon valószínű, hogy ezt a sporteseményt a „totális háború” szókapcsolattal is lehet illetni.

Nem leányálom

Ha létezne olyan rangsor, amelyik kizárólag a szurkolók egymás iránti gyűlöletét venné alapul, minden bizonnyal toronymagasan lenne 1. helyezett az Ajax-Feyenoord párharc. Sem hirtelenjében, sem pedig hosszú gondolkodás után nem tudok említeni egyetlen olyan rivalizálást sem, amelyik az Ajax és a Feyenoord szimpatizánsai közötti vad és engesztelhetetlen gyűlöletre emlékeztet. Talán csak az olaszországi AS Roma-Lazio és a törökországi Galatasaray-Fenerbahce párharcok hasonlíthatók valamicskét a németalföldi háborúskodásra. A hangulatos fiesztákat (Schalke-Dortmund, Betis-Sevilla, Partizan-Crvena Zvezda, Olimpiakosz-Panathanaikosz, Milan-Inter, Raja-Wydad, stb.) ezúttal nem érdemes említenem, hiszen azokat elsősorban nem a gyűlölet, hanem a foci ünnepe jellemzi.

Mindkét gárda nyert Bajnokok Ligáját

Természetesen az utóbbiakhoz is hasonlíthatna az Ajax-Feyenoord mérkőzés, hiszen nagyon eredményes és nagyon sok focirajongó által szeretett klubokról van szó. Mindkét gárda nyert már korábban Bajnokok Ligáját (Bajnokcsapatok Európa Kupája) és mindkettő tagja a németalföldi nagy hármasnak (Ajax, PSV, Feyenoord). A holland rangadó egyik résztvevőjében (Ajax) a világfoci valaha létezett egyik legsikeresebb együttesét lehet köszönteni: a rengeteg trófea mellett azzal is büszkélkedhet az amszterdami klub, hogy egyike azon 6 csapatnak (Real Madrid, AC Milan, Liverpool, Bayern, Barcelona, Ajax), amelyeknek játékosai viselhetik Bajnokok Ligája többszörös győztese jelvényt. Ez a holland gárda az úgynevezett triplázóknak is tagja (azaz ugyanazon idényben nyerte meg BEK/Bajnokok Ligáját, a nemzeti bajnokságot és a kupát), valamint egyike azon kevés egyesületnek, amelyik megnyerte az európai fociszövetség három legrangosabb klubserlegét (BEK/BL, UEFA Kupa, KEK).

Az Ajax Amsterdam címere (Fotó: Media Whalestock / Shutterstock.com)

Lehetne mesélni a rotterdamiakról is, de ebben az írásban elegendőnek tűnik arról megemlékezni, hogy hat magyar labdarúgója és három magyar származású edzője volt eddig a csapatnak (Ladinszky Attila, Róth Antal, Kiprich József, Petry Zsolt, Babos Gábor és Simon Krisztián, illetve Molnár Ferenc, Dombi Richárd és Höfling Norbert).

Mivel az Ajax Amszterdam esetében tényleg a világfoci valaha létezett egyik legsikeresebb labdarúgó együttesét lehet köszönteni, mindenképpen érdemes megemlíteni néhány klasszis focistát, akik magukra öltötték a legendás piros-fehér mezt: Johan Cruyff, Marco van Basten, Dennis Bergkamp, Zlatan Ibrahimovic, Luis Suarez, Frank Rijkaard, Johan Neeskens, Brian Laudrup, Michael Laudrup, Ronald Koeman, Ruud Krol, Sören Lerby, Clarence Seedorf, Piet Keizer, Arie Haan, Johnny Rep, Jari Litmanen, Wim Kieft, Patrick Kluivert, Danny Blind, Jesper Olsen, Edwin van der Sar, Edgar Davids, Marc Overmars, Rafael van der Vaart, Wesley Sneijder, Klaas-Jan Huntelaar, stb.

Rinus Michelstől Kovács Istvánig

A klasszis focistákhoz hasonlóan sok nemzetközileg is kiemelkedő edző ült az Ajax kispadján. Például az egyikük nem más, mint a valaha volt egyik legnagyszerűbb tréner, aki holland bajnoki címeket és BEK-et (Bajnokcsapatok Európa Kupája, a jelenlegi Bajnokok Ligája elődje) nyert az Ajax csapatával, majd spanyol bajnok lett a Barcelonával, négy alkalommal volt Hollandia nemzeti focicsapatának szövetségi kapitánya, világbajnoki ezüstérem és Európa-bajnoki cím birtokosa, valamint a "totális futball" atyja és megteremtője: Rinus Michels!

Az Ajax egy másik kiemelkedő edzőjéről a magyar vonatkozása miatt is érdemes megemlékezni: a Temesváron született és Kolozsváron elhunyt Kovács István, miután román bajnoki címet és három kupagyőzelmet nyert a bukaresti Steaua csapatával, az Ajaxhoz kerülvén a holland bajnoki címek és kupagyőzelem mellett zsinórban kétszer nyerte meg a Bajnokcsapatok Európa Kupáját (Bajnokok Ligáját), plusz Európai Szuperkupát és Interkontinentális Kupát (Világkupát, klub-világbajnokságot) is nyert a Johan Cruyff fémjelezte sztárcsapattal. Kovács István edzőről még érdemes tudni, hogy a labdarúgás egyik legnagyobb világsztárjával való munka után Franciaország szövetségi kapitánya lett és szakmai igazgatóként ő rakta le a később a Zinedine Zidane-féle sikergenerációt eredményező országos utánpótlásprogram alapjait. És - amolyan érdekességképpen - talán még azt is, hogy amikor edzői karrierje véget ért, akkor a fiatal Arsene Wenger váltotta őt a Monaco kispadján. Kovács István, aki minden idők egyik legsikeresebb labdarúgó szakembere volt, a Házsongárdi temetőben nyugszik.

Engesztelhetetlen gyűlölet

Gyűlöletet említettem korábban. Nos, az a helyzet, hogy a gyűlölet nélküli hangulat miatt is a világ legnagyobbjai közé tartozik az Ajax-Feyenoord. Például a neves World Soccer magazin az előkelő 5. helyre rangsorolja a rangadót, mely elé csak az El Clasico (Real Madrid-Barcelona), a Superclasico (Boca Juniors-River Plate), az Old Firm (Celtic-Rangers) és a török szuperrangadó (Galatasaray-Fenerbahce) került. Viszont az is igaz, hogy a két holland klub szurkolói közötti gyűlölet nem ismer határokat és szörnyű esetekkel terhelt történelme van a De Klassiekernek. Ezek az összecsapások nem mások, mint a különböző kultúrák párharcai. Egymástól teljes mértékben különböző világnézetek képviselői foglalnak helyet a lelátón.

Európai labdarúgás bónusz


Nyerjen akár 100%-kal többet gyűjtőivel. Csak új és jogosult ügyfelek számára érhető el.

Regisztrálj itt

18 Részvételi feltételek érvényesek. Játssz felelősséggel. BeGambleAware.org

Az egyik oldalon: Amszterdam, a multikulturális, művészi és színes metropolisz, a kirándulók egyik fő célpontja és a szexturisták kedvenc úti célja, Hollandia kulturális és történelmi központja. A másik oldalon: Rotterdam, a dokkmunkásokkal teli és az irgalmatlanul nagy kikötőt - valamint egyéb ipari létesítményeket - működtető város. Ezen a mérkőzésen csap össze a zsidó hagyomány, valamint a baloldali és a liberális szellemiség az antiszemitizmussal terhelt, bevándorlásellenes szélsőjobboldali világnézettel. Szerintem nem szükséges különösebb jóstehetség arra tippelni, hogy soha és semmikor nem lesz béke és szeretet az Ajax és a Feyenoord szurkolói között. Nem csak a mérhetetlen gyűlölködés jellemző, hanem halálos áldozata is van az ultrák csatájának: 1997-ben, a „beverwijki csata” néven elhíresült összecsapáson történt, hogy egy amszterdami szurkoló életét vesztette a huligánok háborújában.

Mi várható?

Az egymás elleni eredmények tekintetében jobban áll az amszterdami csapat. Ám azt is érdemes megjegyezni, hogy jelentős Ajax-fölény van Amszterdamban, míg Rotterdamban általában teljesen kiegyenlített a párharc. Az Ajax-Feyenoord összecsapások azon mérkőzések közé tartoznak, amelyekre csak a meccsek időpontjában ismeretes aktuális formák alapján érdemes fogadni. Így látatlanban talán csak annyit érdemes megemlíteni, hogy ha a bukik "benézik" a szabálytalanságok szorzóját, s ezért a fogadók jónak ítélik meg a kínált szorzót, akkor azonnal le kell "csapni" a lehetőségre. Egy dolog azonban viszonylag biztosnak vehető: teljesen tökmindegy, hogy hol játszanak, hiszen ezt a két csapatot minden esetben telt ház fogadja a mérkőzéseiken.

(Szerző: csabax)