Pár éve még a liga legrosszabban védekező csapatai közé tartozott a Chicago Bulls. Idén azonban már az élmezőnyben vannak, minek köszönhető az óriási változás? Hogyan tudták így egymás mellé rakni az egyébként össze nem illő darabokat? Mire lehet képes ez a Bulls a következő években?

Kitakarítottak

Az elmúlt hetekben több alkalommal is foglalkoztunk Chicagóval. Egyszer Michael Jordan legendás szerződése kapcsán, illetve már pedzegettük, hogy mennyit változott az elmúlt időszakban a Bulls. Most ezt bontjuk ki jobban, megpróbálunk különböző szegmensekre kitérni, ilyen lesz a védekezés óriási javulása, támadás hatékonyságának növekedése, illetve ezek hatása a sportfogadásra. 

A Bulls utolsó sikeres időszaka a Thibodeau-éra volt, amikor sokan már a leendő bajnokcsapatot látták a Rose és Noah fémjelezte együttesben. Végül sérülések és más egyéb okok miatt a keret szétesett, Thibodeau távozott, fokozatosan csúsztak vissza a főcsoportban. Az elmúlt négy szezonban így elmaradt a rájátszás, edzők jöttek és mentek, ahogyan a GM-ek is. 

2020. május 1.: Majális - tudjuk, a szeretet ünnepe -, de fontos nap volt ez a Chicago Bulls számára is, ugyanis Marc Eversley érkezett GM-nek. Az a Marc Eversley, aki korábban a Toronto - Washington - Philadelphia triónál dolgozott. Olyan tapasztalata, rutinja és kapcsolatai voltak, amivel pontosan tudta, hogyan lehet felépíteni viszonylag gyorsan egy contender csapatot. Az első év legkomolyabb igazolása Nikola Vucevic volt, akinek érkezését kétkedve fogadták.

A csapat nem remekelt, de az építkezés kezdeti fázisban volt még. Az év során felmerültek olyan lehetőségek is, miszerint a csapat sztárja, Zach LaVine távozik. Ez nem történt meg, helyette inkább tovább erősítették a keretet! A másik döntéshozó, a litván Arturas Karnisovas, azt nyilatkozta pár hónappal ezelőtt, hogy a középszerűség véget ért Chicagónál. Állta a szavát, munkához láttak Eversleyvel. 

Azokat a játékosokat, akik vagy sokat bajlódtak sérüléssel, vagy nem fejlődtek úgy, ahogyan kellett volna, esetleg nem fértek bele a jövőbeli tervekbe, azonnal kitették a keretből. Gyakorlatilag abból a keretből, amit átvett a Karnisovas - Eversley duó, idén nyárra mindössze Coby White és Zach LaVine maradt. Kik érkeztek? DeMar DeRozan, Alex Caruso és Lonzo Ball, hogy csak a legnagyobb neveket említsük. 

Mit keres DeRozan Chicagóban?

A kérdés jogos, két teóriával válaszolnék, amiből az egyik az én elméletem, szóval nyugodtan fogadjátok fenntartásokkal:

  • Eversley-faktor (populáris vélemény): Marc Eversley korábban Torontóban dolgozott, egyike volt azoknak, akik felépítették DeRozant, aki nem szimplán Toronto játékos volt, hanem egy helyi ikon, akit imádtak a szurkolók. Eversley valószínűleg könnyedén meg tudta győzni őt, hogy a Bikákhoz írjon alá. 
  • Új szabályok hatása (saját ötlet): Eversley jó kapcsolatot ápol a fél ligával, valószínűleg voltak infók, miszerint változik a büntetők szabályozása a ligában. Sok játékos játszott a triplák közbeni szabálytalanságra, de mostantól ez nem annyira kifizetődő. Mi a jobb? Egy jó scorer, aki megküzd a pontokért, biztos középtávolikból dobál duplákat, vagy egy játékos, aki a bizonytalan triplákban bízik? Lehetséges, hogy ez is közrejátszott a döntésben, illetve az is, hogy emelni kellett a Bulls dobási volumenjét. 

Ez azonban még önmagában nem magyarázza, miért indult el felfelé a Chicago Bulls a főcsoportban. DeRozan ugyanis még mindig képes jó játékra, új szabályok kedveznek neki, de egy labdaigényes játékosról beszélünk, ahogyan LaVine, Vucevic és Ball is igényli, hogy nála legyen a labda. A másik kérdés az volt, hogyan tudják összerakni a védekezést egy DeRozannal a fedélzeten?

Védekezz!

Az, hogy DeRozan érkezett, még nem oldja meg a védekezést (sőt, korábbi teljesítményei alapján, DeRozan lehetne a gyenge láncszem). A változás egyik oka a másik két érkező, Lonzo Ball és Alex Caruso. A két hátvéd, akik "felszántják" a pályát, mindenhol ott vannak, figyelnek, kiváló a labda nélküli mozgásuk, gyakorlatilag szétkapják az ellenfelek perimétersorát. Caruso már a Lakersben is kiváló védő volt, aki egy igazi gép, nem pihen, folyamatosan pörög. 

Lonzo Ball és Alex Caruso védekezési erősségei.

Az első néhány meccsén akkora hatást gyakorolt a Bulls védekezésére, hogy az ellenfelek alig tudtak róla pontot szerezni (rendkívül gyenge hatékonysággal dobtak, amikor Caruso állt velük szemben). A védekezési hatékonyságot egyik legjobban mérő mutatóban (D-DRIP) a top25-ben volt, ami megdöbbentő egy 193 centiméteres játékos esetében (többségében magas emberek, esetleg olyan kiváló perimétervédők kerültek még be, mint Kawhi Leonard).

Nikola Vucevic taktikai elemzés

Ez mind szép és jó, de hogyan lehet elbújtatni védekezésben három olyan játékost, mint DeMar DeRozan, Nikola Vucevic és Zach LaVine? Vucevic helyzete megváltozott, ugyanis ahogyan a képen látható, sokkal inkább „előtérben” van, így el tudják fedni a hiányosságait (furcsa ellentét ez). Vucevic ugyanis nem rim protector, aki egymaga megoldja a védekezést, mint a Jazzben Gobert. Kapóra jön, hogy előtte van két agresszív védő, így Vucevicnek elég „megfélemlíteni” az ellenfelet a testi adottságaival.  

A Chicago centere nem rossz védő, viszont egy ideális taktika kell, hogy belőle ki lehessen hozni defenzív oldalon is a legtöbbet. Billy Donovan gyakorlatilag a montenegrói óriásra építette a taktikát. Fontos elem, hogy Vucevic szemből kapja a támadást, elrettentse a festékbe betörő játékosokat, mindezt lehetőleg minél kevesebb mozgással (nem éppen gyors a montenegrói center). 

Donovan-faktor

Az edző, Billy Donovan korábbi csapata (OKC) szintén a liga legjobban védekező gárdái közé tartozott. Caruso kiemelte az egyik nyilatkozatában, hogy Donovan remekül magyaráz, megérteti velük a védekezés fontosságát, hogyan kell jól csinálni. Önmagában tehát kevés az, hogy van egy Caruso vagy Ball a keretben, össze kell rakni a védekezést. Őszintén szólva, korábban mindezek ellenére sem olvastam olyanokat, hogy Donovan defense specialista lenne (mint mondjuk Nick Nurse vagy Erik Spoelstra). Az erénye azonban, hogy képes kihozni a játékosaiból a legtöbbet. 

Irányított káosz: A Bulls egy rendkívül agresszív védekezési metódust alkalmaz, ahol a védekezési zóna fokális pontján a játékosoknak folyamatosan 100%-on kell pörögniük, olvasniuk a passzsávokat (a már említett Caruso - Ball páros). Folyamatos mozgást igényelnek a periméteren védekezőktől, amolyan „zavaró berepüléseket” kell végrehajtaniuk. Keresik a fizikális kontaktot az ellenfelekkel, próbálják őket komfortzónán kívülre helyezni, olyan passzokba hajszolni, amiből a Bulls labdaszerzést csinálhat. A dobások tekintetében is csak olyan szituációba juthatnak az ellenfelek, ami a Bulls számára optimális (gyenge dobók, nehéz dobások).

A rendszernek köszönhetően DeMar DeRozan védekezése is sokat javult, illetve igyekeztek atletikus játékosokat szerezni (Patrick Williams és Derrick Jones Jr.). Ha egyénekre bontjuk le a rendszert, akkor egy-két kivételtől eltekintve, gyenge lenne a Bulls defenzív játéka, azonban itt a csapatot kell figyelni, ugyanis egységben az erő! Jól kiegészítik egymást a játékosok, mindenkinek megvan a feladata. 

Kétségtelen, hogy ez a rendszer nem tökéletes. Akadnak hibái, lesznek olyan csapatok, akik ezt ki fogják használni. Caruso és a többiek is emberből vannak, fáradni fognak idővel, így a magas intenzitás nem tartható fent egy komplett szezon során (82 meccses alapszakasz, majd utána a rájátszás). Az viszont biztos, hogy a Bulls kapcsán most már figyelni kell a bekapott pontok mennyiségére, ugyanis meccseik negyedén kaptak idén 100 pont alatt (26%), kétharmadán (68%) 110 pont alatt. Ez korábban nem tűnt reális forgatókönyvnek, szóval jó, ha a fogadásoknál ezeket is figyelembe vesszük. 

Forrás:
NBC Sports, Chicago Sun Times, On Tap Sports Net

Számlanyitási ajánlat

Akár 15.000 Ft fogadási kreditekben új bet365 ügyfeleknek. Feltételek, időhatárok és kivételek érvényesek.

Bet365 regisztráció Részvételi feltételek

18 Részvételi feltételek érvényesek. Játssz felelősséggel. BeGambleAware.org