Most miért lett érték Márki-Zay Péter győzelmében?

Kevesebb, mint egy hónap maradt a magyar országgyűlési választásokig. Eddig lefutottnak tűnt az esemény, szorzók is ezt mutatták, azonban az elmúlt két hét eseményei megváltoztathatják az esélyeket. Mi történt?

Bevált taktika

Január végén, amikor megjelentek a szorzók a 2022-es magyar országgyűlési választásokra, rögtön leírtuk, hogy az akkor 1.40-ért kínált Orbán Viktor győzelemben van érték. Azóta 1.22-re "zuhant be" az odds, de ez volt a realitás, hiszen a magyar kormány jól bevált módszert alkalmazott: pénzosztás. Azt gondolhatnánk, ez ilyen unortodox módszer, senki más nem csinálta, csak a Fidesz, de ez nem igaz. A választások előtt ez egy bevett szokás. 

Ez olyannyira működött, hogy a Fidesz támogatottsága folyamatosan nőtt, Orbán Viktor népszerűsége 50% felett volt, ami ha nem is kétharmados többséget eredményezne egy választáson, de magabiztos fölényt. Minden a tervek szerint haladt, hiszen az ellenzék az előválasztás után behúzta a kéziféket, támogatottságuk apadt, miközben Márki-Zay Péter megítélése is vegyes volt, ami elsősorban a kétértelmű beszédeinek volt köszönhető. 

Nem várt fordulat

Az elmúlt hetekben írtunk egy cikket, melyben azt fejtegettük, hogy Márki-Zay nem csap elég zajt. Ez így is van, ugyanakkor felmerült, hogy az orosz-ukrán háború miatt nincs is rá szüksége. Az orosz agresszió olyan fordulatot hozott, amire csak kevesen számítottak, megtámadták Ukrajnát, ami értelmetlen vérengzéshez vezetett. Egy szuverén államot támadtak meg, civil emberek kénytelenek menekülni hazájukból, ha ott maradnak és felveszik harcokat, akkor meggyilkolják őket (akkor is, ha nem harcolnak...).  

Ez az őrület Magyarország szomszédságában történik, ahol gyakorlatilag népírtás folyik. Erről számolnak be világszerte médiumok, miközben Oroszország ellen különböző gazdasági szigorításokat vezettek be. Az országot valószínűleg évtizedekre visszavetik gazdasági fejlődés szempontjából, könnyedén eljuthatnak Észak-Korea szintjére. Oroszország jövője kilátástalannak tűnik, így hiába nyerik meg a háborút - ha egyáltalán megnyerik -, hosszabb távon biztos vesztesek. 

Tudják ezt az egykori gazdasági partnerek is, többségük elpártolt Oroszország mellől, de akadtak olyanok, akik nyilvánosan (esetleg titokban) kiállnak mellettük. Magyarország helyzete kettős, hiszen egyfelől Ukrajna szomszédja vagyunk, Kárpátalja különleges helyet képez a magyar társadalomban is, viszont Orbán Viktor és a magyar kormány 2010 óta tudatosan törekszik az orosz gazdasági kapcsolatok kiszélesítésére. 

Elég csak a paksi atomerőmű bővítésére gondolni, de lehetne még sorolni a különböző bankokat és egyéb befektetéseket, amelyek az orosz félnek kedveztek. Orbán Viktor közvetlen a háború előtt is járt Vlagyimir Putyinnál Oroszországban, gyakorlatilag évente találkozott a két ország vezetője. Politikai szinten a két ország kapcsolata talán utoljára a kommunizmusban volt ennyire szoros. 

Az ebből fakadó függőség viszont olyan helyzetbe hozta a magyar kormányt, ahol újból hintapolitikára kényszerül (a Horthy-rendszerből ismert "Kállay-kettőst" játszik). Egyfelől az Európa Unió miatt egységesen kell fellépniük Oroszországgal szemben, megszavazni a szankciókat, másfelől a 12 éves viszonyt nem dobhatják el, miközben a gázellátás szempontjából az EU-s országok közül az egyik legnagyobb a kitettségünk. 

Felesleges a kampány?

Az események miatt megváltozott a Fidesz megítélése, párton belül is kettősség van jelen, hiszen az egyik az egyik narratíva szerint a "béke szigeteként" van aposztrofálva a kormány, míg a másik esetben próbálnak rendkívül finoman viszonyulni Oroszországhoz. Kerülik a kritikát, rezsicsökkentésre és további gazdasági érdekekre hivatkozva, amivel a saját választóikat is elbizonytalanítják. 

Érezhetően a Fidesz-szavazók sem tudnak mit kezdeni a kialakult helyzettel. Orbán Viktor szempontjából tovább tetézi a problémát, hogy az ukrán kormány - és a magyarországi ukrán nagykövet - részéről több kritika is érkezett, ahogyan az sem kellemes, hogy Lengyelország a március 15-re tervezett közös megemlékezést lemondta, mármint a szokásos vonattal küldött megemlékezők tömegét.

Ezen felül elmarad a CPAC konferencia, amelyet közvetlenül a választások előttre terveztek. Az esemény hivatott volna megerősíteni Orbán Viktor külföldi befolyását és szerepét, kis ideig úgy tűnt (vagy legalábbis felmerült), hogy Donald Trump is Magyarországra látogat. Az eseményt március 25-26-a helyett inkább májusban tartják, amikor a választás szempontjából irreleváns lesz. 

A Fidesz egyelőre a saját szavazóit bizonytalanítja el, lehetséges, hogy az év eleji pénzosztás semmit sem ért? Ebben a helyzetben komoly kampányra nincs is szüksége az ellenzéknek. Miért? Azért, mert ismétlődhet az 1994-es helyzet, amikor a Fidesz favoritnak számított a választásokon, majd a székházbotrány miatt 40%-os pártból 6%-on találták magukat, nem tudtak reagálni a krízisre.

Ilyen jellegű támogatottsági zsugorodás most elképzelhetetlen, de egy ilyen kiélezett küzdelemben minden százalék számít. Ezért fordult a kocka, ezért lehet most érték Márki-Zay Péter győzelmében, főleg, mert a 2.00-2.50 körüli tartomány helyett, 3.75-ért fogadhatjuk az ellenzéki összefogás jelöltjét. Akár cashout opciót is használhatunk, igaz, jelentős profitot ne várjunk ettől.