Óriási égés után, ki nyeri az olimpiat férfi váltóban?

Két legenda, Michael Johnson és Carl Lewis is beleszállt az amerikai férfi 4x100-as váltóba, ahol három klasszis futott, mégsem jutottak döntőbe. Ki nyerheti a számot?

Folytatódik a Karib-térség uralkodása?

Gondoltuk volna, hogy az Egyesült Államok utoljára 2000-ben nyert férfi 4x100-as váltót? Dobogón utoljára 2004-ben álltak, szóval hiába él emlékünkben úgy, mintha mindig dominálnák a férfi váltót, ez nincs így. Ennek fényében, most óriási elvárások voltak az amerikai váltóval szemben, ugyanis három kiváló 100 méteres sprinterrel rendelkeznek (Baker, Kerley és Bromell), akik közül kettő döntőt futott az olimpián 100 méteren, míg Bromell a világ idei legjobb eredményével rendelkezik a számban. 

Nem spóroltak, már az elődöntőre a legerősebb négyest állították ki, de végül 6. helyen végeztek a saját futamukban. Pocsék váltások, de hiába rakták be az első három helyre a legerősebb emberüket, így sem tudtak jó helyen váltani az utolsó 100 méterre. Mintha nem lett volna összeszokottság a tagok között a váltásoknál. Ellentétben a kínaiakkal, akik rendkívül jól váltottak, gyakorlatilag ezzel nyerték meg az elődöntőjüket. 

A másik elődöntőt a címvédő Jamaica nyerte, de csak egyetlen sztárjuk maradt, Yohan Blake. Ő sincsen csúcsformában, viszont a csapat összeszokott, jól váltanak, véleményem szerint maradt még bennük. Akik hibáztak, de a legjobb csapattal rendelkeznek, az Kanada. Andre De Grasse valószínűleg csúcsformában van, olyan tempóval hoztak a váltót második helyre, hogyha 1-2 méterrel tovább tart az elődöntő, ők nyernek. 

Véleményem az, hogy Kanada számára az érem kötelező (1.45), oda kell tenni a váltásokat rendesen - most a 2. és 3. váltás között voltak gondok, Jerome Blake váltásait éreztem gyengébbnek -, ha minden klappol, akkor az arany sem irreális (4.50). Olaszország szintén meglepetést okozhat, nekik a rajt a fontos, mert utána a Jacobs - Desalu - Tortu trió képes behozni őket éremre (1.45), de ehhez Kínának is hibáznia kell.