Választások éve lesz a 2022-es

Az elmúlt évtizedekben komoly változás elé nézett a világpolitika. A 2022-es év döntő fontosságú lehet, több szempontból is, hiszen egyfelől ott az orosz-ukrán konfliktus, illetve egyre erősebb a Kelet és Nyugat ellentéte, miközben jó pár választást tartanak.  

Magyarországon a helyzet változatlan?

Amint "kézhez kaptuk" a szorzókat, rögtön írtunk egy cikket a 2022-es országgyűlési választásokról. Akkor még 1.40-es szorzón fogadhattunk Orbán Viktor győzelmére, de egy ideje már csak 1.22 környékén adják a "címvédést". A pénzosztás sikerrel járt, hiszen a novemberi és decemberi ingadozás után, januárban már a közvélemény-kutatók jelentős része Fidesz fölényt mért. 

Ez tovább fokozódott február folyamán, így akik a korai szakaszban Orbán Viktor győzelmében hittek, kezdhetik dörzsölni a tenyerüket. A választásokig még kicsivel több, mint 40 nap van, azonban nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a kampány java csak most következik. Orbán Viktor például február közepén fogadja a brazil miniszterelnököt, Jair Bolsonarót, de nagyon úgy tűnik, hogy Donald Trump is tiszteletét teszi hazánkban. 

Ennyi elég is a sikerhez? Egyelőre úgy tűnik, hogy igen, hiszen míg az ellenzék stagnált (gyengült?), addig a Fidesz összeszedte a szavazótáborát a választásra. Nem ingatta meg őket az sem, hogy Orbán Viktor Moszkvába látogatott az orosz-ukrán konfliktus kellős közepén, ellensúlyozhatta ezt a csirkefarhát hatósági ára. Hasonló a retorika a szerb választások kapcsán, hiszen ott is stabil a jelenlegi államfő helyzete. 

Vucic és Janša újrázhat

Ahogyan Magyarországon, úgy Szerbiában is április 3-án lesz a választás. Erre egyelőre még nem fogadhatunk, de óriási meglepetés lenne, ha Aleksandar Vučić elbukná a választást. Hiába a decemberi tüntetések bizonyos kormányzati döntésekkel szemben, ott is megtette a hatását a hatósági árstop (az alábbi termékekre érvényes: kristálycukor, a 2,8 százalék zsírtartalmú UHT-tej, a napraforgóolaj, a T-400-as típusú liszt, valamint a sertéscomb), igaz, sokan nem voltak elájulva a döntéstől. 

A Djokovic melletti össznépi kiállás is összehozta az országot, ami mellé Vucic is mellszélességgel odaállt. Kétségtelen, hogy a szerb államfő mindig az oltás mellett kampányolt, de ha úgy adódik, akkor a nemzet sportolóját is támogatja az oltásellenes harcban. Vučićnak nem kell félnie az ellenzéktől, mert orosz mintára tudatosan építette a hatalmát:

Úgysincs szüksége különösebb kampányra, hiszen a televíziók többsége „holtidőben” is az ő szekerét tolják, s elnökként minden egyes médiafellépése a választási hadjárat része. Vele szemben aligha van esélye az ellenzéknek, amint az SNS parlamenti győzelméhez sem férhet kétség. 

A szerb ellenzék megpróbálkozik összefogással, de érdemi esélye nincsen Vučić ellenében. A nagyobb kérdés, hogy Magyarország másik déli szomszédjában, Szlovéniában is hatalmon marad a regnáló elnök, Janez Janša? Az elmúlt négy évben bőven akadtak problémák a szlovén kormányban, papíron Janša nyerte a választást 2018-ban (Szlovén Demokrata Párt színeiben, SDS), de a második legerősebb párt vezetője, Marjan Šarec kormányzott egy ideig. 

Amint megbukott a Šarec vezette kormány, elérkezett Janša ideje, aki nem akarja kiadni kezéből a hatalmat. Ehhez segítséget is kap - Magyarországról is -, sokáig úgy tűnt, hogy újból sikert arathat a választásokon a Politico felmérései szerint. A bizalmatlansági indítványokat is túlélte a Janša-kormány, rendkívül fegyelmezett és tudatos szavazói bázisuk van, akik bármikor képesek a 24-25%-os eredményt szállítani, ami a politikai megosztottság közepette aranyat érhet. 

Šarec vagy épp Miro Cerar mintájára, Robert Golob is a semmiből nyerne választást Szlovéniában, olyannyira, hogy tavaly decemberig sehol sem mérték különösebb erőként az egykori államtitkárt. Golob egyből hangsúlyozta, hogy semmilyen módon nem fogna össze Janšával, ugyanis ellenkezik az értékrendjük. A februári legfrissebb eredmények szerint 24%-on mérték Janšát, míg két hónap alatt 0-ról 20%-ra nőtt Golob támogatottsága. Ha lesz rá fogadási piac, érdemes elgondolkodni a befektetésen. 

Bolsonaro még maradna

A 2022-es brazil választásokra ellenben lehet fogadni, ahol európai szemmel talán meglepetés lehet, hogy a mindig botrányokba keveredő, de még hatalmon lévő Jair Bolsonaro már nem abszolút favorit. Helyette az egykori elnök, Luiz Inacio "Lula" Da Silvát tekintik egyértelmű esélyesnek az októberi választásokon (1.40), gyakorlatilag biztosra veszik az irodák Bolsonaro bukását. 

Ahogyan Európa több országában - elsősorban Kelet-Európában -, úgy Brazília esetében is polarizált társadalomról beszélhetünk, eléggé megosztott az ország. Ezen próbálna segíteni az egykori elnök, aki visszatérne a hatalomra. Mennyire gondolják komolyan Brazíliában Bolsonaro leváltását? Olyannyira, hogy még két ősi ellenfél és hajlandó félretenni a nézeteltéréseiket: Geraldo Alckmin és az említett Luiz Inacio "Lula" Da Silva ugyanis összefoghat. 

Az elemzők úgy vélik, hogy ez egy "okos párosítás" lenne, míg az egykori elnök a rutint és a megbízhatóságot képviseli, addig Alckmin a gazdasági szektort nyerheti meg. A nép azonban sem Bolsonaro, sem Lula esetében nem felejt, mindössze az lesz a kérdés, hogy melyiket tekintik kisebbik rossznak? Lula ugyanis két éve szabadult a börtönből, ahová korrupció miatt került, társadalmi elutasítottsága 40%. Mindössze azért nyerhet, mert Bolsonaro ezen mutatója még magasabb. 

Franciaország és a fordított folyamatok

A világ egyre több országában látjuk, hogy rendkívül erős a jobboldal, és a szélsőjobb felé tolódik vagy már azokat a nézetek vallja, mindeközben Franciaországban épp az ellenkezője megy végbe. Európa-szerte a jobboldali pártok ereje az egységben rejlik: egy kiemelt jelölt, aki mögé mindenki felsorakozik, míg a franciáknál több jelölt, különböző nézetek, amik megosztottá teszik a szavazóikat is. 

Nincsen egység, ez pedig a regnáló államfőnek, Emmanuel Macronnak kedvezhet. Voltak olyan hónapok, mikor Macron támogatottsága komolyan beesett, illetve akadtak feltörekvő erők, mint Éric Zemmour, akiről mi is írtunk. Időközben túlságosan sok lett a jelölt a (szélső)jobbon, így ahelyett, hogy erőt mutattak volna, inkább elkezdődött egymással a csata a helyekért, miközben Macron megerősödött. 

Jelenleg Macron szorzója 1.22-re esett be, míg Marine Le Pen, Éric Zemmour és a különféle jelzőkkel illetett („buldózer” vagy épp „Chirac-baba”) Valérie Pécresse outsiderré vált. Utóbbi jelölt a jobbközép Köztársasági Pártot képviseli, jelenleg őt tartják Macron legnagyobb kihívójának, de őt sem mérték 15-17%-nál többre. Valérie 16 évesen érettségizett (nem elírás), japánul és oroszul is beszél, 21 évesen már diplomát szerzett egy üzleti elitképző egyetemen, majd államigazgatást tanult.

Kezdetben nem tekintettek rá komoly jelöltként, azonban rohamosan erősödött. Pécresse a saját politikai stílusát úgy jellemezte, mint „kétharmad Merkel, egyharmad Thatcher”. Valószínűleg túl későn került középpontba, ráadásul a jobboldal megosztottsága miatt az is kérdéses, hogy ő lesz-e az, aki a második fordulóban felveheti a versenyt Macronnal? Ezért egy furcsa opciót ajánlunk: Valérie bejut a második fordulóba (3.25). Eléggé szép szorzót kaphatunk rá, ha okosan építi fel az utolsó két hónapját. Ebben lehet érték.