A VAR hatása a foci fogadásokra

A foci, és ezen belül a Premier League sosem volt híján egy-két vitatható témának. Korábbi játékosok jövedelmező karriert futottak be azzal, hogy a hetente meghozott megkérdőjelezhető döntésekről beszélnek, és most van valami, ami az eddiginél is jobban termeli a nézeteltéréseket: a VAR.

Mi is az a videobíró, azaz a VAR?

A 2019/20-as szezon kezdete óta használják már a videobíró-asszisztensi rendszert, és több példát is láthattunk már arra, hogyan befolyásolta a mérkőzések kimenetelét, ami természetesen a fogadási világra is hatással van.

Lehetetlen pontosan megmondani, hogy hány VAR-ellenőrzésre kerül sor az egyes mérkőzéseken, bár a fogadóknak lehetőségük van arra, hogy saját maguk végezzenek kutatást az élő közvetítések és a mérkőzésjelentések segítségével. Az ESPN nyilvántartást vezet a VAR által megdöntött és megerősített döntésekről.

Annyi bizonyos, hogy a Stockley Park-i csapat minden lőtt gólt, minden felmutatott piros lapot és minden megítélt büntetőt ellenőriz, hogy a pályán lévő játékvezető helyes döntést hozhasson. A VAR ellenőrzi azokat az eseteket is, ahol esetleg pontrúgást (büntetőt) vagy kiállítást kellett volna ítélni, ha esetleg a stadionban lévő játékvezetői csapat nem vette volna észre.

Milyen hatása volt a VAR-nak a Premier League-re a bevezetését követő első négy szezonban, és hogyan hatott a fogadókra? Vessünk egy pillantást három kategóriára.

A VAR hatása a piros lapokra

A VAR bevezetése óta csökkent a piros lapok száma. A bevezetése előtti utolsó négy szezonban 185 játékos kapott piros lapot a Premier League mérkőzésein, de ez a szám a 2018/19 és 2022/23 közötti időszakban 165-re csökkent.

Itt azonban két fontos szempontot kell figyelembe venni. Először is, a piros lapok száma már akkor is csökkenőben volt, hiszen a 2000/01-től kezdődő négy szezonban például 257-et adtak ki. A másik lehetséges szempont az, hogy a piros lapok száma nem feltétlenül a VAR miatt csökkent, hanem csupán az alatt az időszak alatt ennyit osztottak, amikor a felülvizsgálati rendszert alkalmazták.

Az adatok is ezt támasztják alá. A felülvizsgálatot követően 53 piros lapos döntést helyeztek hatályon kívül, 44 további kiállítást és mindössze kilencet vontak vissza. Más szóval, a VAR nettó 35 olyan piros lapot hozott, amelyet egyébként nem adtak volna ki. A Stockley Parkból érkező beavatkozások nélkül ez a szám valóban zuhant volna. A csökkenés annak köszönhető, hogy a játékvezetők szabadabban engedték a mérkőzéseket és elnézőbbek voltak, amikor lehetőségük volt büntetni a szabálytalanságokat.

Úgy tűnik, hogy a VAR bevezetését követően a legjelentősebb kiállítás az első volt: Ryan Bertrand piros lapja mindössze 12 perc után a Southampton Leicester elleni mérkőzésén, 2019 októberében. A mérkőzés 9-0-ra végződött a vendégek javára, ezzel az angol élvonalbeli bajnokság történetének legnagyobb idegenbeli győzelmét aratták.

A legtöbb fogadóiroda a 2,5 gól alatti eredményt tartotta valószínűnek a mérkőzés előtt, nagyjából 1.85-os szorzóval, míg a 2,5 gól feletti eredmény 2.00 körül ingadozott. A 12. percben történt kiállítás (ami egyébként nem történt volna meg) nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a mérkőzés gólgazdag legyen, és ez néhány fogadónak sokba került.

Egyébként 2021 februárjában, amikor a Manchester United 9-0-ra legyőzte a Southamptont, szintén volt egy VAR által befolyásolt piros lap. Ez azonban a 86. percben történt és a hazaiak már hat góllal vezettek, így a kiállításnak jóval kisebb hatása volt.

A VAR hatásának jobb példája két hónappal korábban a The Hawthornsban történt. Az első félidőben 1-1-es állásnál a West Bromwich Albion játékosát, Matheus Pereirát a 34. percben történt felülvizsgálatot követően kiállították. Ez hozzásegítette a vendég Crystal Palace-t, hogy 5-1-es győzelmet arasson játékoselőnyével. A piros laptól függetlenül is lehetett volna legalább három gól, de ez egyértelműen sokkal valószínűbbé tette a lehetőséget.

Bár a bíró és a VAR-hatás kombinációira vonatkozó mintaanyagok csekélyek, mégis érdemes szem előtt tartani őket. A Mike Dean és Darren England duója a 2022-es Brentford és Fulham mérkőzések első 10 percében a felülvizsgálatot követően piros lapokat kaptak, egyet a pályabírótól, egyet pedig a Stockley Parkban. Mindkét alkalommal a Brentford járt jól, 2-0-ra, illetve 4-1-re nyertek, és az első mérkőzésen a legtöbb fogadóirodánál a mérkőzés előtt underdogok voltak.

A VAR hatása a büntetőkre

Lehetetlen pontosan felmérni a VAR hatását csupán a büntetők tekintetében, mivel a szabályok az elmúlt négy évben megváltoztak. Nézőpont kérdése, de úgy tűnhet, hogy a pontrúgások megítélésére gyakorolt hatás nem volt óriási: a VAR bevezetése óta eltelt négy szezonban 419 volt ez a szám, az azt megelőző négyben pedig 381 volt.

A piros lapokhoz hasonlóan azonban a videóbírálatok is nettó többletet jelentettek. Bár 50 büntetőt visszavontak, további 113-at ítéltek meg, miután a játékvezető másodszor is megnézte.

Volt egy sokkal érdekesebb váltás is. Mind a Serie A-ban, mind az MLS-ben a hazai pálya előnye csökkent a büntetők tekintetében, amikor bevezették a VAR-t, és a Premier League-ben is ez történt. A 2015/16 és a 2018/19 közötti időszakban a büntetők 58,8%-át a hazaiak kapták, de ez a VAR-korszakban 53,9%-ra csökkent.

Hasonlóképpen, a Premier League elmúlt négy szezonjában a hazai csapatok a nem-VAR által megítélt büntetők 55,6%-át kapták meg, de a felülvizsgálatot követő büntetők mindössze 49,6%-át.

Érdemes megjegyezni, hogy a legnagyobb visszaesés a 2020/21-es szezonban következett be, amely szinte kizárólag zárt kapuk mögött zajlott. A játékvezetőt befolyásoló közönség nélkül valószínűleg elkerülhetetlen volt a hazai büntetők alacsonyabb aránya abban a szezonban.

A csapatokat tekintve a Manchester City kapta a legtöbb pontrúgást a VAR-nak köszönhetően, 11-et, megelőzve a West Hamet (10), a Brightont (9) és a Manchester Unitedet (8).

Az élvonalbeli csapatok közül azonban ebben az időszakban az Arsenal támaszkodott a legtöbbet a felülvizsgálatokra. A Premier League büntetőinek 27,5%-át adták meg felülvizsgálat után, az Ágyúsok 46,2%-a esik ebbe a kategóriába. A West Ham (45,5%) és a Newcastle (41,2%) szintén arányosan részesült a büntetésekből, különösen az Aston Villa (12,5%) és a Liverpool (17,4%) csapataihoz képest.

Fogadási szempontból fontosabb, hogy a büntetőt megadják-e vagy sem, mint az, hogy egyáltalán megítélik azt. Ez az a pont, ahol a VAR-ellenőrzések által okozott késedelmek hatással lehetnek.

A 2019 nyara óta megítélt 327 pontrúgásból 84 maradt el, ami 79,6%-os feldolgozottsági arányt eredményezett. A hibák közül 31 azonban abból a 113 büntetőből származott, amelyet a videós ellenőrzést követően adtak meg. Más szóval, a büntetőből való átváltási arány 82,2% volt, amikor nem volt szükség ellenőrzésre, de csak 72,6%, amikor a Stockley Park közbelépett.

A VAR gólokra gyakorolt hatása

Míg a piros lapok és a büntetők várhatóan, de nem véglegesen befolyásolják a mérkőzések kimenetelét, a gólok egyértelműen hatással vannak. Ez az arány ismét nem sokat változott: a Premier League-ben a VAR bevezetését megelőző négy évben 4180 gól, azóta pedig 4212 született.

Ez a mindössze nyolc gólos szezononkénti növekedés azonban sokkal nagyobb is lehetett volna. A videóbírálatok 151 gólos nettó csökkenést eredményeztek, 45 gólt ítéltek meg a beavatkozást követően, de 196 gólt nem ítéltek meg. Nem a gólok összmennyisége aggasztó, hanem az eredményekre és a kapcsolódó fogadásokra gyakorolt hatásuk. Bár nem lehet biztosan megmondani, hogy egy megítélt vagy érvénytelenített gól megváltoztatta-e az eredményt, volt néhány mérkőzés, ahol ez óriási jelentőséggel bírt.

A legerősebb érveket azok mellett lehet felhozni, amelyek a mérkőzések végén következnek be. A 85. percben vagy később 39 gólt engedélyeztek vagy tiltottak meg, de természetesen néhányat olyan mérkőzéseken, amelyek gyakorlatilag már eldőltek.

Mindössze két olyan gólt ítélt meg a VAR, amelyet joggal lehetett volna győztesnek tekinteni, és 2019 óta egyet sem: a Crystal Palace 87. percben szerzett gólját a West Ham vendégeként októberben, és a Leicester 94. percben szerzett találatát az Everton decemberi vendégjátékán, mindkét mérkőzés 2-1-re végződött a felülvizsgálatot végző kedvezményezettek javára.

A potenciálisan meccset eldöntő, érvénytelenített gólok egyre gyakrabban fordulnak elő, a 2019/20-as Bournemouth talán a legsúlyosabban érintett csapat. A Premier League-es szereplésüket veszélyeztetve 2020 júliusában a Tottenham és a Southampton ellen a hosszabbításban szerzett gólokat érvénytelenítették, amelyekkel könnyen megszerezhették volna a három pontot, és megmenekülhettek volna a kieséstől.

Az új rendszer nem csak az 1X2-es piacot érintette. A gólok érvénytelenítésével vagy megítélésével a VAR az Aranycipő piacát is megzavarta. Egy kulcsfontosságú beavatkozás történt a 2019/20-as szezonban az Amex Stadionban. Jamie Vardy eredetileg kihagyott egy büntetőt, de a VAR úgy ítélte meg, hogy James Maddison behatolt a mezőnybe, mielőtt a kipattanót belőtte volna.

A büntetőt megismételték. Vardy betalált, és végül egyetlen góllal lett gólkirály. A VAR nélkül Danny Ings és Pierre-Emerick Aubameyang két góllal hátrébb osztozott volna az Aranycipő-díjon, mivel a videóbírálatokat követően két gólt szerzett.

A következő szezonban Harry Kane egyetlen találattal lett gólkirály Mohamed Salah előtt. Azonban amíg a korábbi Tottenham-játékosnak egy gólját érvénytelenítette a VAR, addig liverpooli focistának három gólját törölték el.

Az Aranycipő piacát azóta nem érintette közvetlenül, de a lehetőség mindig adott. A legnagyobb hatást azonban a Both Teams to Score (Mindkét csapat szerez gólt) és a Total Goals (Összes gól) piacok érzik, mivel a nyitógólok időzítése nagyban befolyásolja a mérkőzések alakulását.

Nézzünk néhány példát a 2022/23-as évből. Amikor a Liverpool a Chelsea-t fogadta az Anfielden, sok fogadóiroda 1.89 körüli oddsot kínált a 2,5 gól feletti lehetőségre és 2.00 körülit a 2,5 gól alattira. A harmadik percben Kai Havertz gólját érvénytelenítették offside miatt, amit a pályabírók nem észleltek. A történelem azt mutatja, hogy egy Premier League-mérkőzésen 71%-ban 2,5 gól feletti kimenetelt látunk, ha az első gólt az első 10 percben lövik.

Ez a mérkőzés azonban gólok nélkül végződött, és azok a fogadók, akik a "Total - Match" piacon a favorit opciót választották, csalódottak lehettek.

Arra is van példa, hogy egy korai érvénytelenített gól nem akadályozta meg, hogy mindkét csapat gólt szerezzen, vagy hogy a gólok száma magas legyen. Például a Brentford - Newcastle mérkőzés 1-2-re végződött annak ellenére, hogy a kilencedik percben egy lehetséges nyitógólt érvénytelenítettek. Ezek azonban olyan piacok, ahol a VAR-nak határozottan nagy befolyása lehet a fogadások sikerére.

A fogadók számára talán az a legrosszabb, hogy nem lehet tudni, hogyan és mikor csap le a VAR. Egy olyan sportágban, amely tele van véletlenszerű tényezőkkel, a VAR lehet, hogy a legingatagabb mind közül, ami kellemetlenséget okozhat a fogadók számára.